Biosz3

0:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

Sziasztok!

0:01

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ha minden igaz,

0:03

S… Speaker 1 (Biosz3)

akkor láttok,

0:03

S… Speaker 1 (Biosz3)

hallotok, illetve most megosztottam a képernyemet is nemrég

0:08

S… Speaker 1 (Biosz3)

időben,

0:10

S… Speaker 1 (Biosz3)

úgyhogy bele is kezdjünk a mai órába.

0:12

S… Speaker 1 (Biosz3)

Van -e bárkinek bármi megjegyzés,

0:14

S… Speaker 1 (Biosz3)

kérdés így előjáróban?

0:16

S… Speaker 3 (Biosz3)

Jó,

0:19

S… Speaker 1 (Biosz3)

ha nincs, akkor elkezdjük,

0:21

S… Speaker 1 (Biosz3)

és akkor úgyis közben majd kiderül.

0:22

S… Speaker 1 (Biosz3)

Szokásos módon kiraktam a csetet,

0:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

úgyhogy ott is tudtak írni akár.

0:27

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ja.

0:31

S… Speaker 1 (Biosz3)

Még a múlt óráról a fehérjék kapcsán kimaradt egy -két dolog,

0:35

S… Speaker 1 (Biosz3)

igazából nem sok,

0:36

S… Speaker 1 (Biosz3)

és akkor utána a mai nap folytatjuk majd a szénhidrátokkal,

0:40

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve a maradék nukleinsavak,

0:46

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve nukleotidokkal.

0:47

S… Speaker 1 (Biosz3)

Na de fehérjék.

0:49

S… Speaker 1 (Biosz3)

Stresszfehérjék,

0:50

S… Speaker 1 (Biosz3)

dajkafehérjék,

0:51

S… Speaker 1 (Biosz3)

igazából a tankönyvben nem kapnak nagyon nagy...

0:55

S… Speaker 1 (Biosz3)

szerepet,

0:56

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagy nagyon fontos szerepet,

0:57

S… Speaker 1 (Biosz3)

nem emeli ki nagyon a tankönyv,

0:59

S… Speaker 1 (Biosz3)

de egy pár gondolatot érdemes róluk is tudni,

1:01

S… Speaker 1 (Biosz3)

mert egyébként pont egy nem olyan régi feladat sorban szerepeltek,

1:06

S… Speaker 1 (Biosz3)

úgyhogy azt hiszem 23.

1:08

S… Speaker 1 (Biosz3)

októberében.

1:09

S… Speaker 1 (Biosz3)

A stresszfehérjék,

1:11

S… Speaker 1 (Biosz3)

a fehérjék azok elsősorban a stresszfehérjék akkor szintetizálódnak,

1:15

S… Speaker 1 (Biosz3)

akkor...

1:17

S… Speaker 1 (Biosz3)

amikor a sejtet valamilyen káros hatás stressz éri,

1:20

S… Speaker 1 (Biosz3)

legyen szó akár hőmérséklet változáson.

1:23

S… Speaker 1 (Biosz3)

Itt azt írtam,

1:23

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy emelkedés,

1:24

S… Speaker 1 (Biosz3)

de egyébként,

1:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogyha extrém módon csökken a hőmérséklet,

1:27

S… Speaker 1 (Biosz3)

az szintén ide tartozik.

1:29

S… Speaker 1 (Biosz3)

Vagy akár, hogyha a PH megváltozik a sejt környezetében,

1:34

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagy például szervesoldószerek hatására.

1:37

S… Speaker 1 (Biosz3)

Stresszfehérjék feladata,

1:39

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy ha valamilyen stressz hatására a fehérjének

1:43

S… Speaker 1 (Biosz3)

a szerkezete,

1:44

S… Speaker 1 (Biosz3)

a harmadlagos szerkezeten megváltozik,

1:46

S… Speaker 1 (Biosz3)

mondjuk kicsavarodik,

1:48

S… Speaker 1 (Biosz3)

akkor a stresszfehérje fogja helyreállítani ezt,

1:52

S… Speaker 1 (Biosz3)

visszatekerni a megfelelő szerkezetbe,

1:56

S… Speaker 1 (Biosz3)

amivel ugye helyreállítja jelen esetben a működését.

2:01

S… Speaker 1 (Biosz3)

Stresszfehérjéknek a működéséhez egyébként ATP lesz szükséges.

2:06

S… Speaker 1 (Biosz3)

Tehát ennyit fontos megjegyezni róluk,

2:09

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy stressz hatására szintetizálódnak.

2:12

S… Speaker 1 (Biosz3)

ATP igényes a működésük,

2:15

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve hogy a megfelelő harmadlagos szerkezet fent tudjon állni,

2:19

S… Speaker 1 (Biosz3)

ebben játszanak fontos szerepet.

2:20

S… Speaker 1 (Biosz3)

Egyébként szokták őket dajkafehérjéknek is,

2:23

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagy saperonfehérjéknek,

2:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagy akár hősokfehérjéknek is nevezni.

2:29

S… Speaker 1 (Biosz3)

Jó.

2:30

S… Speaker 1 (Biosz3)

Illetve még,

2:31

S… Speaker 1 (Biosz3)

amíg kimaradt a fehérjék kapcsán,

2:33

S… Speaker 1 (Biosz3)

ez a Biurett próba.

2:34

S… Speaker 1 (Biosz3)

Arra gondoltam,

2:35

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy így a kémiai kísérletekhez inkább elhozok nektek

2:39

S… Speaker 1 (Biosz3)

videót,

2:40

S… Speaker 1 (Biosz3)

mert hogy sokkal lehetványosabb,

2:43

S… Speaker 1 (Biosz3)

már hogyha a diám is úgy akarja,

2:45

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy elinduljon.

2:46

S… Speaker 3 (Biosz3)

Ah,

2:48

S… Speaker 1 (Biosz3)

szuper.

2:49

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ezt nem tudom,

2:52

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy hangot fogtok -e hallani.

2:54

S… Speaker 2 (Biosz3)

Az első pohárban nátriumhidroxid,

2:57

S… Speaker 2 (Biosz3)

a második...

2:58

S… Speaker 1 (Biosz3)

Hallotok hangot?

3:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

Szuper!

3:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

Mármint, hogy nem csak az enyémet,

3:02

S… Speaker 1 (Biosz3)

hanem a kísérletét is.

3:03

S… Speaker 1 (Biosz3)

Elkezdtem mondani,

3:05

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy jó, oké,

3:06

S… Speaker 1 (Biosz3)

és akkor vissza,

3:07

S… Speaker 1 (Biosz3)

vissza.

3:08

S… Speaker 3 (Biosz3)

Jó,

3:10

S… Speaker 1 (Biosz3)

király.

3:11

S… Speaker 3 (Biosz3)

Az

3:17

S… Speaker 2 (Biosz3)

első pohárban nátriumhidroxid,

3:19

S… Speaker 2 (Biosz3)

a másodikban rész kettő szulfátholdat van.

3:22

S… Speaker 2 (Biosz3)

Az első talpas kímcsőben tojásfehérje,

3:26

S… Speaker 2 (Biosz3)

a másodikban biuretholdat találhatunk.

3:29

S… Speaker 2 (Biosz3)

Mindkét talpas kímcsőben nátriumhidroxid

3:33

S… Speaker 2 (Biosz3)

oldatot csepegtetünk,

3:34

S… Speaker 2 (Biosz3)

lugosítás céljából.

4:16

S… Speaker 2 (Biosz3)

Ezután egy -két csepp részkettő szúfát oldatot juttatunk a kémcsövekbe,

4:21

S… Speaker 2 (Biosz3)

és tartalmukat alaposan összerázzuk.

4:23

S… Speaker 3 (Biosz3)

Az

4:37

S… Speaker 2 (Biosz3)

ibolyaszín megjelenése peptidkötés jelenlétét mutatja,

4:40

S… Speaker 2 (Biosz3)

mert a részkettő ijon lúgos oldatban komplexet képez a

4:45

S… Speaker 2 (Biosz3)

peptidkötés nitrogén atomján keresztül a fehérje molekulával,

4:48

S… Speaker 2 (Biosz3)

és ez a vegyület ibolyaszínért.

5:00

S… Speaker 2 (Biosz3)

Jó, szuper.

5:01

S… Speaker 2 (Biosz3)

Tehát foglaljuk össze,

5:03

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy mit láttunk így a biurett próba kapcsán.

5:06

S… Speaker 1 (Biosz3)

Először is a kiindulási anyagunk tömény,

5:09

S… Speaker 1 (Biosz3)

nátriumhidroxid,

5:10

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve valamilyen fehérjetartalmú oldat lesz,

5:13

S… Speaker 1 (Biosz3)

jelensetben ez ugye tojásfehérje oldat volt.

5:16

S… Speaker 2 (Biosz3)

Ezt összerezzük,

5:17

S… Speaker 1 (Biosz3)

majd hozzá csepegtetünk néhány csepp részkettő szulfátot.

5:22

S… Speaker 1 (Biosz3)

És hogyha van fehérje az oldatban,

5:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

akkor lila színt fog mutatni nekünk ez a reakció,

5:29

S… Speaker 1 (Biosz3)

mert hogy a részkető ionak azok egy olyan komplexet fognak képezni

5:33

S… Speaker 1 (Biosz3)

a fehérjékvel,

5:35

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve ugye a fehérjéken belül a peptidkötéssel,

5:38

S… Speaker 1 (Biosz3)

ami ezt a lila színt fogja eredményezni.

5:41

S… Speaker 1 (Biosz3)

A lila szín intenzitása arányos lesz a peptidkötések

5:46

S… Speaker 1 (Biosz3)

számával, tehát minél...

5:47

S… Speaker 1 (Biosz3)

több fehérje lesz az adott oldatban,

5:50

S… Speaker 1 (Biosz3)

minél több peptidkötés lesz az adott oldatban,

5:52

S… Speaker 1 (Biosz3)

annál erőteljesebb lesz a lila szín.

5:55

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ha viszont nincs benne fehérje,

5:58

S… Speaker 1 (Biosz3)

nincs benne peptidkötés az oldatban,

6:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

akkor marad a kék szín,

6:01

S… Speaker 1 (Biosz3)

marad az eredeti részkettő szulfát színe

6:06

S… Speaker 1 (Biosz3)

az oldatnak,

6:07

S… Speaker 1 (Biosz3)

amit láttatok a videóban.

6:09

S… Speaker 1 (Biosz3)

Tehát megmarad az a két,

6:10

S… Speaker 2 (Biosz3)

vagy kék szín.

6:11

S… Speaker 2 (Biosz3)

Bocsánat.

6:13

S… Speaker 1 (Biosz3)

Jó, biaszos szempontból igazából ez az első sorban

6:17

S… Speaker 1 (Biosz3)

a lényeg.

6:18

S… Speaker 2 (Biosz3)

Nem kell ennél

6:22

S… Speaker 1 (Biosz3)

sokkal pontosabban tudni,

6:23

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy akkor a komplex az hogy néz ki meg,

6:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

akkor ki, hogyan ad át elektront,

6:27

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagy stb.

6:27

S… Speaker 2 (Biosz3)

Jó,

6:29

S… Speaker 1 (Biosz3)

szélhidrátokra át is térünk.

6:31

S… Speaker 1 (Biosz3)

Van esetleg még kérdése valakinek a fehérjékhez?

6:38

S… Speaker 1 (Biosz3)

Jó, ha nincs,

6:38

S… Speaker 1 (Biosz3)

akkor belekezdünk.

6:39

S… Speaker 2 (Biosz3)

Szénhidrátok,

6:41

S… Speaker 1 (Biosz3)

a nevüket igazából abból kapták,

6:44

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy szénhidrogén és oxigén alkotja őket,

6:47

S… Speaker 1 (Biosz3)

a szénnek a hidrátjai,

6:49

S… Speaker 1 (Biosz3)

de ez ugye nem ennyire egyszerű,

6:50

S… Speaker 1 (Biosz3)

csak megmaradt ez a régi elnevezés.

6:53

S… Speaker 1 (Biosz3)

Funkciós csoportok alapján két csoportba oszthatjuk őket,

6:56

S… Speaker 1 (Biosz3)

aldózok és ketózokról beszélhetünk.

6:59

S… Speaker 1 (Biosz3)

Így néz ki egy keto csoport,

7:01

S… Speaker 1 (Biosz3)

így néz ki egy aldehyd csoport.

7:03

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ugyanúgy elfogadott ez a megnevezés is,

7:05

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy karbonil csoport és formil csoport.

7:07

S… Speaker 1 (Biosz3)

Én általában a keto,

7:09

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve az aldehyd csoportot szoktam használni,

7:12

S… Speaker 2 (Biosz3)

mint megnevezést.

7:14

S… Speaker 1 (Biosz3)

Lehet őket méret szerint is csoportosítani,

7:17

S… Speaker 1 (Biosz3)

beszélhetünk.

7:19

S… Speaker 1 (Biosz3)

egyszerű vagy összetett szénhidrátokról.

7:21

S… Speaker 1 (Biosz3)

Az egyszerű szénhidrátok általában egy cukormolekulából

7:26

S… Speaker 1 (Biosz3)

állnak, összetett szénhidrátok pedig kettő vagy több cukormolekulából

7:30

S… Speaker 1 (Biosz3)

állnak.

7:30

S… Speaker 1 (Biosz3)

Így beszélünk monoszaharidokról,

7:32

S… Speaker 1 (Biosz3)

ugye az az egy,

7:33

S… Speaker 1 (Biosz3)

mint mono,

7:34

S… Speaker 1 (Biosz3)

egy cukormolekulából álló,

7:36

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve diszaharidokról,

7:39

S… Speaker 1 (Biosz3)

amikor kettő,

7:40

S… Speaker 1 (Biosz3)

és poliszaharidokról,

7:41

S… Speaker 1 (Biosz3)

amikor több,

7:42

S… Speaker 1 (Biosz3)

sok cukormolekula alkott egy szénhidrátot.

7:46

S… Speaker 1 (Biosz3)

A biológiai funkció szempontjából nagyon sok színűek a

7:50

S… Speaker 1 (Biosz3)

szénhidrátok,

7:51

S… Speaker 1 (Biosz3)

fontos energiaforrásként működnek,

7:55

S… Speaker 1 (Biosz3)

funkcionálnak,

7:55

S… Speaker 1 (Biosz3)

lehetnek tartaléktápanyagok,

7:58

S… Speaker 1 (Biosz3)

mint például a glikogén,

7:59

S… Speaker 1 (Biosz3)

keményítő,

8:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

ezekről mind fogunk beszélni az adott csoportoknál is

8:04

S… Speaker 1 (Biosz3)

majd, illetve most egyesével végig fogunk menni.

8:06

S… Speaker 1 (Biosz3)

Alkodhatnak vázanyagot,

8:08

S… Speaker 1 (Biosz3)

mint például a cellulóz,

8:10

S… Speaker 1 (Biosz3)

a kitin vagy a pektin,

8:11

S… Speaker 1 (Biosz3)

azok mind vázanyagok.

8:14

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve makromolekulák,

8:16

S… Speaker 1 (Biosz3)

egyéb makromolekulák építőköveiként is szolgálhatnak,

8:19

S… Speaker 1 (Biosz3)

például ugye különböző pentózok fognak részt venni a nuklein

8:23

S… Speaker 1 (Biosz3)

savaknak,

8:24

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve nukleotidoknak a felépítésében.

8:27

S… Speaker 2 (Biosz3)

Jó,

8:28

S… Speaker 1 (Biosz3)

kezdjük az egyszerű szénhidrátokkal,

8:30

S… Speaker 1 (Biosz3)

az egy cukormolekulából álló monoszaharidokkal.

8:34

S… Speaker 1 (Biosz3)

Általánosságban jellemző lesz rájuk a fehér kristályos

8:38

S… Speaker 1 (Biosz3)

szerkezet,

8:39

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ezek poláris molekulák,

8:42

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagyis ugye a töltések egyenlőtlenül oszlanak

8:46

S… Speaker 1 (Biosz3)

el, két pólus figyelhető általában meg a molekulán belül.

8:50

S… Speaker 1 (Biosz3)

Illetve vízben jól oldódnak,

8:52

S… Speaker 1 (Biosz3)

és édes ízt eredményeznek.

8:55

S… Speaker 1 (Biosz3)

Szénatomszám szerint tudjuk őket csoportosítani triózokra,

8:59

S… Speaker 1 (Biosz3)

amikor három szénatomról van szó.

9:01

S… Speaker 1 (Biosz3)

Például itt látjátok a glicerinaldehidnek a...

9:05

S… Speaker 1 (Biosz3)

a rajzát,

9:06

S… Speaker 1 (Biosz3)

glicerinaldehiddel is például fogunk találkozni majd az anyagcsere

9:10

S… Speaker 1 (Biosz3)

folyamatok kapcsán.

9:11

S… Speaker 1 (Biosz3)

Vannak pentózok,

9:14

S… Speaker 1 (Biosz3)

amelyek 5 szénatomból állnak,

9:16

S… Speaker 1 (Biosz3)

például ilyen lesz a ribóz és a dezoxiribóz.

9:18

S… Speaker 1 (Biosz3)

A kettő között az a különbség,

9:20

S… Speaker 1 (Biosz3)

itt ugye velük majd a nukleotidok,

9:24

S… Speaker 1 (Biosz3)

nukleinsavak kapcsán fogunk találkozni,

9:26

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy a ribózban van oxigén,

9:30

S… Speaker 1 (Biosz3)

ezen a bizonyos kis

9:33

S… Speaker 1 (Biosz3)

oldaláncon, míg a dezoxiribózban hiányzik ez az adott

9:38

S… Speaker 1 (Biosz3)

oxigén atom.

9:40

S… Speaker 1 (Biosz3)

Szóval ennyi lesz a különbség.

9:42

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ugye az alapján,

9:43

S… Speaker 1 (Biosz3)

ha egy ribóz vagy dezoxiribóz található az adott nukleotidban,

9:48

S… Speaker 1 (Biosz3)

az alapján majd DNS,

9:49

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve RNS -ről fogunk beszélni.

9:51

S… Speaker 1 (Biosz3)

De ezt majd a nukleinsevek kapcsán megbeszéljük,

9:54

S… Speaker 1 (Biosz3)

mert ennek több különbség is van nyilván.

9:56

S… Speaker 1 (Biosz3)

Szóval pentózok ribóz...

10:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

Az dezoxiribóz,

10:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

amivel fogunk találkozni,

10:02

S… Speaker 1 (Biosz3)

hexózok közül pedig például a glikóz,

10:05

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve a fruktóz kapnak kiemelt szerepet.

10:07

S… Speaker 1 (Biosz3)

Itt láthatjátok például a fruktóznak a képletét.

10:12

S… Speaker 1 (Biosz3)

Beszéljünk kicsit részletesebben a

10:16

S… Speaker 1 (Biosz3)

glikózról.

10:17

S… Speaker 1 (Biosz3)

Elsőképpen a glikóz ugye a szőlőcukor.

10:20

S… Speaker 1 (Biosz3)

Fruktózt ezt egyébként gyümölccukornak is szoktuk nevezni.

10:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

Glikóz vagy szőlő cukornak a képlete C6H12O6,

10:30

S… Speaker 1 (Biosz3)

a glikóz lesz a leggyakoribb monoszaharid.

10:33

S… Speaker 1 (Biosz3)

Vele fogunk a legtöbbet találkozni is a biológia kapcsán,

10:36

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve így a tananyagban.

10:39

S… Speaker 1 (Biosz3)

Nagyon fontos energiaforrásként használható,

10:44

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagy nagyon fontos energiaforrás,

10:45

S… Speaker 1 (Biosz3)

például a biológiai okszidáció során,

10:48

S… Speaker 1 (Biosz3)

ugye elsősorban glikóz bontásával nyerünk energiát,

10:52

S… Speaker 1 (Biosz3)

és jutunk ATP -hez.

10:55

S… Speaker 1 (Biosz3)

Nyilván ezekről inkább az anyagcsere folyamatoknál fogunk beszélgetni

10:59

S… Speaker 1 (Biosz3)

következő órán.

11:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

A glikóz lesz a potoszintézis elsődleges terméke,

11:05

S… Speaker 1 (Biosz3)

végterméke,

11:06

S… Speaker 1 (Biosz3)

erről szintén anyagcsere folyamatoknál lesz szó részletesebben.

11:09

S… Speaker 1 (Biosz3)

Egyébként a glikóz lesz az összetett színhidrátoknak az emésztésének

11:14

S… Speaker 1 (Biosz3)

a végterméke,

11:15

S… Speaker 1 (Biosz3)

tehát amikor mondjuk egy...

11:19

S… Speaker 1 (Biosz3)

poliszaharidot emésztünk,

11:20

S… Speaker 1 (Biosz3)

és hidrolízissel apró monomerekre bontjuk,

11:24

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagy apró alapépítő egységeire bontjuk,

11:28

S… Speaker 1 (Biosz3)

akkor azoknak általában a glükóz lesz a végterméke.

11:32

S… Speaker 1 (Biosz3)

És ugye az előbb mondtam,

11:34

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy hidrolízissel,

11:35

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagyis víz hozzáadásával történő bontás a

11:39

S… Speaker 1 (Biosz3)

hidrolízis,

11:40

S… Speaker 1 (Biosz3)

tehát amikor vizet adunk a rendszerhez,

11:42

S… Speaker 1 (Biosz3)

akkor lesz majd egy poliszaharidból sok apró

11:46

S… Speaker 1 (Biosz3)

kis monoszaharid jelenségben,

11:48

S… Speaker 1 (Biosz3)

mondjuk glukózmolekula.

11:49

S… Speaker 1 (Biosz3)

Jó,

11:51

S… Speaker 1 (Biosz3)

nyilván akkor lesz glukóz a végtermék,

11:56

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogyha glukózmolekulából felépülő poliszaharidokról

12:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

beszélünk, de ezt a poliszaharidoknál egy perc is megbeszéljük,

12:04

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy általában a legtöbb poliszaharid,

12:06

S… Speaker 1 (Biosz3)

amiről mi tanulni fogunk,

12:07

S… Speaker 1 (Biosz3)

azok mind vagy alfa -glukózból,

12:10

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagy beta -glukózból fognak felépülni.

12:12

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ezzel rögtön el is mondtam,

12:14

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy

12:17

S… Speaker 1 (Biosz3)

Szerkezetileg,

12:18

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagy hát igazából háromféleképpen tudjuk elkülönítani

12:22

S… Speaker 1 (Biosz3)

a glikózt.

12:22

S… Speaker 1 (Biosz3)

Van a nyíltláncú glikóz molekulánk,

12:26

S… Speaker 1 (Biosz3)

és van, amikor gyűrűvé záródik.

12:28

S… Speaker 1 (Biosz3)

És a gyűrűvé záródáskor is elkülönítjük az alfa glikózt

12:32

S… Speaker 1 (Biosz3)

és a beta glikózt.

12:34

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ezek mind különböző tulajdonságokkal fognak rendelkezni,

12:38

S… Speaker 1 (Biosz3)

mind az alfa,

12:38

S… Speaker 1 (Biosz3)

mind a beta glikóz.

12:41

S… Speaker 1 (Biosz3)

fontos szerepet is fognak játszani az egyes biológiai funkciójukban.

12:46

S… Speaker 1 (Biosz3)

Az alföglikóznál a glikozidos hidroxil csoport,

12:50

S… Speaker 1 (Biosz3)

ami itt ki van emelve pirossal,

12:52

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve ugye itt a bétánál is ki van emelve,

12:54

S… Speaker 1 (Biosz3)

az a hidroximetil csoporttal ellentétes

12:59

S… Speaker 1 (Biosz3)

térfélen.

12:59

S… Speaker 1 (Biosz3)

Bocs,

13:01

S… Speaker 1 (Biosz3)

rosszul mondtam,

13:02

S… Speaker 1 (Biosz3)

tehát a glikozidos hidroxil csoport,

13:07

S… Speaker 1 (Biosz3)

Igen, ez a piros,

13:08

S… Speaker 1 (Biosz3)

az a hidroximetil csoporttal ellentétes térfélen

13:12

S… Speaker 1 (Biosz3)

fog elhelyezkedni.

13:13

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ez ugye a hidroximetil csoport,

13:15

S… Speaker 1 (Biosz3)

amit itt láttok,

13:17

S… Speaker 1 (Biosz3)

kis kiszögelés,

13:18

S… Speaker 1 (Biosz3)

és a piros,

13:19

S… Speaker 1 (Biosz3)

az a glikozidos hidroxil csoport.

13:21

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ezek ugye ellentétes térfélen,

13:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

egymás,

13:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

mi az hat szénatomos gyűrű egyik oldalán,

13:29

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve másik oldalán fog elhelyezkedni.

13:33

S… Speaker 1 (Biosz3)

Az alfaglikóz lesz a keményítőnek,

13:36

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve a glikogénnek is a monomária,

13:38

S… Speaker 1 (Biosz3)

tehát ezek mind alfaglikóz egységekből fognak felépülni,

13:42

S… Speaker 1 (Biosz3)

és általánosságban jellemző lesz,

13:45

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy amelyik molekulák az alfaglikózból épülnek fel,

13:48

S… Speaker 1 (Biosz3)

azok rugalmasabbak,

13:50

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve könnyebben bonthatóak.

13:52

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ezzel szemben a bétaglikózra jellemző,

13:55

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy ez a glikozidos hidroxil csoport,

13:58

S… Speaker 1 (Biosz3)

A hidroximetil csoporttal azonos térfélen,

14:02

S… Speaker 1 (Biosz3)

tehát ugye az a 6 szénatomos gyűrűhöz képest

14:06

S… Speaker 1 (Biosz3)

az azonos térfélen fog elhelyezkedni.

14:08

S… Speaker 1 (Biosz3)

Általánosságban igaz,

14:10

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy ezek...

14:12

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ez a forma stabilabb,

14:14

S… Speaker 1 (Biosz3)

tehát a bétaglükóz egy stabilabb felépítés lesz,

14:17

S… Speaker 1 (Biosz3)

és például ez lesz a cellulóznak a monomária.

14:21

S… Speaker 1 (Biosz3)

A cellulózas nagyon sok,

14:22

S… Speaker 1 (Biosz3)

akár több ezer bétaglükóz molekulából fog felépülni,

14:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

és igaz rá,

14:27

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy szilárdabb,

14:28

S… Speaker 1 (Biosz3)

merevebb lesz a szerkezete,

14:30

S… Speaker 1 (Biosz3)

nehezebben bontható.

14:33

S… Speaker 1 (Biosz3)

Jó.

14:34

S… Speaker 1 (Biosz3)

Röviden ennyit az alfagirkóz,

14:36

S… Speaker 1 (Biosz3)

bétaglikózról,

14:37

S… Speaker 1 (Biosz3)

és majd mindjárt végigmegyünk mind a keményítő glikogéncellulózon,

14:41

S… Speaker 1 (Biosz3)

és ott is visszaköszönnek majd ezek a tulajdonságok,

14:44

S… Speaker 1 (Biosz3)

amiket most megveszéltünk.

14:46

S… Speaker 1 (Biosz3)

Összetett szénhidrátokra térjünk át,

14:50

S… Speaker 1 (Biosz3)

ugye ide tartoznak a D - és a poliszaharidok,

14:53

S… Speaker 1 (Biosz3)

vagyis az egynél több cukormolekulából álló szénhidrátok.

15:00

S… Speaker 3 (Biosz3)

Diszaharidok,

15:01

S… Speaker 3 (Biosz3)

amikor két monoszaharid alkotja a molekulát,

15:04

S… Speaker 3 (Biosz3)

ezek általában vízben jól oldódnak és édesízőek szintén.

15:08

S… Speaker 3 (Biosz3)

Egyébként általánosságban a mono - és a diszaharidokat szoktuk

15:13

S… Speaker 3 (Biosz3)

cukroknak is nevezni,

15:14

S… Speaker 3 (Biosz3)

ugye így köznapi névem.

15:16

S… Speaker 3 (Biosz3)

Például ide tartozik a maltóz,

15:18

S… Speaker 3 (Biosz3)

malátacukor,

15:19

S… Speaker 3 (Biosz3)

ennek láthatjátok itt a...

15:22

S… Speaker 3 (Biosz3)

A maltózt az két alfa glikóz molekula fogja

15:26

S… Speaker 3 (Biosz3)

alkotni, illetve közöttük egy alfa 1 ,4 -es glikózidos kötés

15:30

S… Speaker 3 (Biosz3)

lesz látható,

15:32

S… Speaker 3 (Biosz3)

így kötődik össze a két alfa glikóz

15:36

S… Speaker 1 (Biosz3)

molekula.

15:37

S… Speaker 3 (Biosz3)

Akkor van a laktóz,

15:39

S… Speaker 1 (Biosz3)

tejcukor,

15:40

S… Speaker 3 (Biosz3)

az is ide a diszaharidok közé tartozik.

15:42

S… Speaker 3 (Biosz3)

Ez egy bétaglikóz és egy galaktóz között.

15:49

S… Speaker 1 (Biosz3)

létrejövő,

15:49

S… Speaker 3 (Biosz3)

vagy kötéssel létrejövő diszaharid.

15:53

S… Speaker 3 (Biosz3)

A galaktóz,

15:55

S… Speaker 3 (Biosz3)

ahogy látjátok neki is a képlete,

15:57

S… Speaker 3 (Biosz3)

C6H12O6,

15:59

S… Speaker 3 (Biosz3)

mint a glikóz molekulának is.

16:01

S… Speaker 3 (Biosz3)

Viszont ugye van különbség,

16:03

S… Speaker 3 (Biosz3)

a negyedik szénatomhoz kapcsolódó atomok a galaktóz

16:07

S… Speaker 3 (Biosz3)

esetében más térbeli elrendezésben fognak elhelyezkedni,

16:11

S… Speaker 3 (Biosz3)

mint a béta glikózban.

16:13

S… Speaker 3 (Biosz3)

Ennél részletesebben nektek nem kell tudni felismerni egyébként.

16:18

S… Speaker 3 (Biosz3)

Szóval ez lesz a tej,

16:19

S… Speaker 3 (Biosz3)

cukor, laktóz.

16:20

S… Speaker 3 (Biosz3)

Illetve még a diszaharidokhoz tartozik például a szaharóz,

16:25

S… Speaker 3 (Biosz3)

répacukor vagy nád cukornak is szoktuk emlegetni.

16:27

S… Speaker 3 (Biosz3)

Ez egy alfaglikóz és egy fruktózból fog létrejönni.

16:32

S… Speaker 3 (Biosz3)

Igen,

16:32

S… Speaker 3 (Biosz3)

még a fruktózhoz talán annyit érdemes megjegyezni,

16:35

S… Speaker 3 (Biosz3)

hogy itt szépen látszik,

16:37

S… Speaker 3 (Biosz3)

hogy ez egy 5...

16:41

S… Speaker 3 (Biosz3)

szöget alkotó gyűrűje van a fruktóznak,

16:44

S… Speaker 3 (Biosz3)

illetve 5 szénatomból,

16:46

S… Speaker 3 (Biosz3)

vagy 6 szénatomból fog állni,

16:48

S… Speaker 3 (Biosz3)

csak hogy 5 szög lesz

16:52

S… Speaker 1 (Biosz3)

egy gyűrű.

16:53

S… Speaker 3 (Biosz3)

Innen tudjátok jól felismerni,

16:55

S… Speaker 3 (Biosz3)

hiszen ugye 1,

16:55

S… Speaker 3 (Biosz3)

2, 3,

16:56

S… Speaker 1 (Biosz3)

4,

16:57

S… Speaker 1 (Biosz3)

5,

16:58

S… Speaker 1 (Biosz3)

6,

16:58

S… Speaker 3 (Biosz3)

tehát neki is megvan a 6 szénatomja.

17:00

S… Speaker 3 (Biosz3)

Ez csak mellékesen.

17:03

S… Speaker 3 (Biosz3)

De a fontosabb...

17:08

S… Speaker 3 (Biosz3)

Konkrét molekulákkal fogtok találkozni az egyes témaköröknél is.

17:12

S… Speaker 3 (Biosz3)

Tehát itt most átfogóan megbeszéljük a nagyobb jellemzőket,

17:15

S… Speaker 3 (Biosz3)

főbb jellemzőket,

17:17

S… Speaker 3 (Biosz3)

de például cellulózról lesz szó még a növények kapcsán is,

17:20

S… Speaker 3 (Biosz3)

hiszen a cellulóz nagyon fontos szerepet játszik a növényi

17:24

S… Speaker 3 (Biosz3)

sejtek sejtfalának felépítésében,

17:26

S… Speaker 1 (Biosz3)

például,

17:27

S… Speaker 3 (Biosz3)

vagy akár a glikogén egy tartaléktápanyag az

17:31

S… Speaker 3 (Biosz3)

állatok esetében,

17:32

S… Speaker 1 (Biosz3)

úgyhogy igen,

17:34

S… Speaker 3 (Biosz3)

ilyenekről lesz később is részletesebben szó.

17:38

S… Speaker 1 (Biosz3)

Jó,

17:39

S… Speaker 1 (Biosz3)

igen,

17:40

S… Speaker 3 (Biosz3)

még talán ide annyit érdemes megjegyezni,

17:42

S… Speaker 3 (Biosz3)

hogy glikozidos kötésnek nevezzük,

17:45

S… Speaker 3 (Biosz3)

amikor egy cukormolekula és egy vagy másik cukor,

17:49

S… Speaker 3 (Biosz3)

vagy egy nem cukormolekula között kovalenskötés jön létre.

17:52

S… Speaker 3 (Biosz3)

Ilyen glikozidos kötést találunk majd,

17:56

S… Speaker 3 (Biosz3)

ugye itt például a diszaharidokban,

17:58

S… Speaker 3 (Biosz3)

a poliszaharidokban is,

18:00

S… Speaker 3 (Biosz3)

illetve a nukleotidokban is majd,

18:03

S… Speaker 3 (Biosz3)

azt is fogjátok látni.

18:05

S… Speaker 1 (Biosz3)

Illetve ott meg fogom mutatni,

18:07

S… Speaker 3 (Biosz3)

hogy ott hol találjátok a glikozidos kötést.

18:09

S… Speaker 1 (Biosz3)

Jó.

18:11

S… Speaker 3 (Biosz3)

Redukáló cukrokhoz szintén

18:15

S… Speaker 3 (Biosz3)

tartozik egy kémiai kísérlet,

18:17

S… Speaker 3 (Biosz3)

az ezüst tükörpróba.

18:19

S… Speaker 3 (Biosz3)

Lehet,

18:19

S… Speaker 3 (Biosz3)

hogy ezzel is már páran találkoztatok.

18:21

S… Speaker 3 (Biosz3)

Itt szintén először megnézzük a videót,

18:23

S… Speaker 3 (Biosz3)

és utána picit átbeszéljük,

18:26

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy mi történik benne.

18:27

S… Speaker 2 (Biosz3)

A poharakban sorrendben ezüst

18:31

S… Speaker 2 (Biosz3)

nitrát, ammónia és szőlőcukor oldat van.

18:35

S… Speaker 2 (Biosz3)

A kincsőbe ezüstnétrált oldatot teszünk,

18:38

S… Speaker 2 (Biosz3)

majd ammónia oldatot csepegtetünk hozzá.

18:40

S… Speaker 1 (Biosz3)

Az ezüstnétrált

18:51

S… Speaker 2 (Biosz3)

oldata a lúgos kémhatású ammónia oldathatására először

18:55

S… Speaker 2 (Biosz3)

barnás színű ezüst -hidroxid csapadékot képez.

18:58

S… Speaker 2 (Biosz3)

Az ezüst -hidroxid csapadék az ammónia oldat

19:03

S… Speaker 2 (Biosz3)

feleslegében ezüst -diamin komplex ion formájában oldódik.

19:07

S… Speaker 2 (Biosz3)

Ez az ezüst -tükör reagens.

19:25

S… Speaker 2 (Biosz3)

Ezután a kincsőben levő ezüstükörreagénshez szülőcukorholdatot

19:29

S… Speaker 2 (Biosz3)

adunk és melegítjük.

20:54

S… Speaker 2 (Biosz3)

A melegítés hatására a kincsőfalán ezüst tükör kezd kiválni.

20:59

S… Speaker 2 (Biosz3)

Ennek az az oka,

21:01

S… Speaker 2 (Biosz3)

hogy a szőlőcukor molekula nyílt formáján található aldehyd

21:06

S… Speaker 2 (Biosz3)

csoport redukálhatású.

21:08

S… Speaker 2 (Biosz3)

A plusz egyes okszidációs állapotú ezüstöt fém

21:12

S… Speaker 2 (Biosz3)

ezüsttél redukálja.

21:13

S… Speaker 2 (Biosz3)

Így a kincsőfalán szép ezüst tükör alakul

21:17

S… Speaker 2 (Biosz3)

ki. Ezzel egyidejűleg a szőlőcukor

21:22

S… Speaker 2 (Biosz3)

aldehyd csoportja karboxil csoporttá okszidálódik.

21:53

S… Speaker 3 (Biosz3)

Na,

21:54

S… Speaker 1 (Biosz3)

szuper.

21:54

S… Speaker 1 (Biosz3)

Tehát ezüstükörpróbánál a vizsgálta anyagcsoport

21:58

S… Speaker 1 (Biosz3)

az eredukáló cukrok lesznek.

22:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ezt el lehet végezni egyébként különböző mono - és diszaharidokkal,

22:04

S… Speaker 1 (Biosz3)

ezeknek a kimutatására szolgál maga a...

22:09

S… Speaker 1 (Biosz3)

A kísérlet jelen esetben ugye például glikózzal végezték,

22:13

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve általában ez a legáltárjadtebb.

22:16

S… Speaker 1 (Biosz3)

A reagenseink az ezüst nitrát,

22:18

S… Speaker 1 (Biosz3)

illetve az ammónia lesznek,

22:20

S… Speaker 1 (Biosz3)

ezeket elegyíteni fogjuk,

22:22

S… Speaker 1 (Biosz3)

és addig,

22:23

S… Speaker 1 (Biosz3)

amíg szintelen oldatot nem kapunk.

22:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ezután hozzáadjuk a cukrot,

22:27

S… Speaker 1 (Biosz3)

és melegítés hatására végül egy fényes ezüst bevonat

22:31

S… Speaker 1 (Biosz3)

fog megjelenni a kémcső falán,

22:32

S… Speaker 1 (Biosz3)

ugye ez lesz az ezüst tükör.

22:36

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogyha ezt nevezzük,

22:37

S… Speaker 1 (Biosz3)

ez is tükörnek.

22:38

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ennek pedig az lesz a magyarázata,

22:40

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy a nyílt láncú glükóznak az aldehyt csoportja redukáló

22:44

S… Speaker 1 (Biosz3)

hatású, tehát az aldehyt csoport karboxil csoportá

22:48

S… Speaker 1 (Biosz3)

fog okszidálódni.

22:50

S… Speaker 1 (Biosz3)

és e közben az ezüstiont fogja redukálni,

22:55

S… Speaker 1 (Biosz3)

az ezüstion redukálódik ezüsté,

22:58

S… Speaker 1 (Biosz3)

elemi ezüsté.

22:59

S… Speaker 1 (Biosz3)

És ez fog kiválni a kémcső falára,

23:02

S… Speaker 1 (Biosz3)

ez lesz az ezüstbevonat,

23:04

S… Speaker 1 (Biosz3)

amit ugye látunk ilyen tükörszerűen.

23:08

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ugye itt nyíltláncú glikózról beszélünk.

23:12

S… Speaker 1 (Biosz3)

Vizes oldatban egy egyensúly alakul ki

23:16

S… Speaker 1 (Biosz3)

a gyűrűs és a nyíltláncú forma között,

23:19

S… Speaker 1 (Biosz3)

tehát mind a kettő megtalálható vizes oldatban megfelelő arányban egymáshoz

23:23

S… Speaker 1 (Biosz3)

képest.

23:24

S… Speaker 3 (Biosz3)

Igen,

23:26

S… Speaker 1 (Biosz3)

mert hogy kémiailag ez így alakult ki,

23:30

S… Speaker 1 (Biosz3)

így tud létrejönni ez az egyensúly.

23:32

S… Speaker 1 (Biosz3)

Jó.

23:34

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ezüstükör próbáról ennyi.

23:40

S… Speaker 1 (Biosz3)

Ezzel áttérünk a poliszaharidokra.

23:42

S… Speaker 1 (Biosz3)

A poliszaharidok kondenzációval fognak létrejönni,

23:46

S… Speaker 1 (Biosz3)

polikondenzációval,

23:48

S… Speaker 1 (Biosz3)

amikor sok kondenzáció követi egymás után.

23:50

S… Speaker 1 (Biosz3)

A glikózból létrejövő poliszaharidok,

23:54

S… Speaker 1 (Biosz3)

amikről tanulni fogunk,

23:55

S… Speaker 1 (Biosz3)

azok így jönnek létre.

23:58

S… Speaker 1 (Biosz3)

Itt van egy általános összeképletük,

24:00

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy N darab glikóz molekulából,

24:02

S… Speaker 1 (Biosz3)

C6H12O molekulából lesz egy...

24:07

S… Speaker 1 (Biosz3)

n -szer C6H10O5 molekulánk,

24:11

S… Speaker 1 (Biosz3)

plusz keletkezik n darab víz molekula,

24:14

S… Speaker 1 (Biosz3)

hiszen ugye kondenzáció során mindig

24:19

S… Speaker 1 (Biosz3)

víz válik ki,

24:21

S… Speaker 1 (Biosz3)

amikor a monomerek egybeállnak.

24:25

S… Speaker 1 (Biosz3)

Poliszaharidokat tudjuk azt szerint csoportosítani,

24:28

S… Speaker 1 (Biosz3)

hogy elágazó vagy nem elágazóak lesznek.

24:32

S… Speaker 1 (Biosz3)

Általában az elágazó poliszaharidok tartaléktápanyagokként

24:36

S… Speaker 1 (Biosz3)

fognak szolgálni,

24:37

S… Speaker 1 (Biosz3)

mert általában azok könnyebben lebondhatóak is.

24:41

S… Speaker 1 (Biosz3)

Például ide tartoznak majd a keményítő,

Samandráttur

Spørg AI um hetta transkriptión