Biosz3
Jul 19, 2026 20:18
· 1:26:21
· Hungarian
· Whisper Turbo
· 3 ಮಾತಾಡುವವರು
ಈ ದಿನಾಂಕದ ಕೊನೆಯಾಗುತ್ತದೆ@ action: inmenu Tools 9 ದಿನಗಳು
ಶಾಶ್ವತ ಶೇಖರಣೆಗಾಗಿ ನವೀಕರಿಸಿ →
ಕೇವಲ ತೋರಿಸುವಿಕೆ
0:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Sziasztok!
0:01
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ha minden igaz,
0:03
S…
Speaker 1 (Biosz3)
akkor láttok,
0:03
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hallotok, illetve most megosztottam a képernyemet is nemrég
0:08
S…
Speaker 1 (Biosz3)
időben,
0:10
S…
Speaker 1 (Biosz3)
úgyhogy bele is kezdjünk a mai órába.
0:12
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Van -e bárkinek bármi megjegyzés,
0:14
S…
Speaker 1 (Biosz3)
kérdés így előjáróban?
0:16
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Jó,
0:19
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ha nincs, akkor elkezdjük,
0:21
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és akkor úgyis közben majd kiderül.
0:22
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Szokásos módon kiraktam a csetet,
0:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
úgyhogy ott is tudtak írni akár.
0:27
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ja.
0:31
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Még a múlt óráról a fehérjék kapcsán kimaradt egy -két dolog,
0:35
S…
Speaker 1 (Biosz3)
igazából nem sok,
0:36
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és akkor utána a mai nap folytatjuk majd a szénhidrátokkal,
0:40
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve a maradék nukleinsavak,
0:46
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve nukleotidokkal.
0:47
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Na de fehérjék.
0:49
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Stresszfehérjék,
0:50
S…
Speaker 1 (Biosz3)
dajkafehérjék,
0:51
S…
Speaker 1 (Biosz3)
igazából a tankönyvben nem kapnak nagyon nagy...
0:55
S…
Speaker 1 (Biosz3)
szerepet,
0:56
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagy nagyon fontos szerepet,
0:57
S…
Speaker 1 (Biosz3)
nem emeli ki nagyon a tankönyv,
0:59
S…
Speaker 1 (Biosz3)
de egy pár gondolatot érdemes róluk is tudni,
1:01
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mert egyébként pont egy nem olyan régi feladat sorban szerepeltek,
1:06
S…
Speaker 1 (Biosz3)
úgyhogy azt hiszem 23.
1:08
S…
Speaker 1 (Biosz3)
októberében.
1:09
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A stresszfehérjék,
1:11
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a fehérjék azok elsősorban a stresszfehérjék akkor szintetizálódnak,
1:15
S…
Speaker 1 (Biosz3)
akkor...
1:17
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amikor a sejtet valamilyen káros hatás stressz éri,
1:20
S…
Speaker 1 (Biosz3)
legyen szó akár hőmérséklet változáson.
1:23
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Itt azt írtam,
1:23
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy emelkedés,
1:24
S…
Speaker 1 (Biosz3)
de egyébként,
1:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogyha extrém módon csökken a hőmérséklet,
1:27
S…
Speaker 1 (Biosz3)
az szintén ide tartozik.
1:29
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Vagy akár, hogyha a PH megváltozik a sejt környezetében,
1:34
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagy például szervesoldószerek hatására.
1:37
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Stresszfehérjék feladata,
1:39
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy ha valamilyen stressz hatására a fehérjének
1:43
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a szerkezete,
1:44
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a harmadlagos szerkezeten megváltozik,
1:46
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mondjuk kicsavarodik,
1:48
S…
Speaker 1 (Biosz3)
akkor a stresszfehérje fogja helyreállítani ezt,
1:52
S…
Speaker 1 (Biosz3)
visszatekerni a megfelelő szerkezetbe,
1:56
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amivel ugye helyreállítja jelen esetben a működését.
2:01
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Stresszfehérjéknek a működéséhez egyébként ATP lesz szükséges.
2:06
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Tehát ennyit fontos megjegyezni róluk,
2:09
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy stressz hatására szintetizálódnak.
2:12
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ATP igényes a működésük,
2:15
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve hogy a megfelelő harmadlagos szerkezet fent tudjon állni,
2:19
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ebben játszanak fontos szerepet.
2:20
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Egyébként szokták őket dajkafehérjéknek is,
2:23
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagy saperonfehérjéknek,
2:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagy akár hősokfehérjéknek is nevezni.
2:29
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Jó.
2:30
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Illetve még,
2:31
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amíg kimaradt a fehérjék kapcsán,
2:33
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ez a Biurett próba.
2:34
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Arra gondoltam,
2:35
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy így a kémiai kísérletekhez inkább elhozok nektek
2:39
S…
Speaker 1 (Biosz3)
videót,
2:40
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mert hogy sokkal lehetványosabb,
2:43
S…
Speaker 1 (Biosz3)
már hogyha a diám is úgy akarja,
2:45
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy elinduljon.
2:46
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Ah,
2:48
S…
Speaker 1 (Biosz3)
szuper.
2:49
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ezt nem tudom,
2:52
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy hangot fogtok -e hallani.
2:54
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Az első pohárban nátriumhidroxid,
2:57
S…
Speaker 2 (Biosz3)
a második...
2:58
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Hallotok hangot?
3:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Szuper!
3:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Mármint, hogy nem csak az enyémet,
3:02
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hanem a kísérletét is.
3:03
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Elkezdtem mondani,
3:05
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy jó, oké,
3:06
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és akkor vissza,
3:07
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vissza.
3:08
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Jó,
3:10
S…
Speaker 1 (Biosz3)
király.
3:11
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Az
3:17
S…
Speaker 2 (Biosz3)
első pohárban nátriumhidroxid,
3:19
S…
Speaker 2 (Biosz3)
a másodikban rész kettő szulfátholdat van.
3:22
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Az első talpas kímcsőben tojásfehérje,
3:26
S…
Speaker 2 (Biosz3)
a másodikban biuretholdat találhatunk.
3:29
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Mindkét talpas kímcsőben nátriumhidroxid
3:33
S…
Speaker 2 (Biosz3)
oldatot csepegtetünk,
3:34
S…
Speaker 2 (Biosz3)
lugosítás céljából.
4:16
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Ezután egy -két csepp részkettő szúfát oldatot juttatunk a kémcsövekbe,
4:21
S…
Speaker 2 (Biosz3)
és tartalmukat alaposan összerázzuk.
4:23
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Az
4:37
S…
Speaker 2 (Biosz3)
ibolyaszín megjelenése peptidkötés jelenlétét mutatja,
4:40
S…
Speaker 2 (Biosz3)
mert a részkettő ijon lúgos oldatban komplexet képez a
4:45
S…
Speaker 2 (Biosz3)
peptidkötés nitrogén atomján keresztül a fehérje molekulával,
4:48
S…
Speaker 2 (Biosz3)
és ez a vegyület ibolyaszínért.
5:00
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Jó, szuper.
5:01
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Tehát foglaljuk össze,
5:03
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy mit láttunk így a biurett próba kapcsán.
5:06
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Először is a kiindulási anyagunk tömény,
5:09
S…
Speaker 1 (Biosz3)
nátriumhidroxid,
5:10
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve valamilyen fehérjetartalmú oldat lesz,
5:13
S…
Speaker 1 (Biosz3)
jelensetben ez ugye tojásfehérje oldat volt.
5:16
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Ezt összerezzük,
5:17
S…
Speaker 1 (Biosz3)
majd hozzá csepegtetünk néhány csepp részkettő szulfátot.
5:22
S…
Speaker 1 (Biosz3)
És hogyha van fehérje az oldatban,
5:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
akkor lila színt fog mutatni nekünk ez a reakció,
5:29
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mert hogy a részkető ionak azok egy olyan komplexet fognak képezni
5:33
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a fehérjékvel,
5:35
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve ugye a fehérjéken belül a peptidkötéssel,
5:38
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ami ezt a lila színt fogja eredményezni.
5:41
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A lila szín intenzitása arányos lesz a peptidkötések
5:46
S…
Speaker 1 (Biosz3)
számával, tehát minél...
5:47
S…
Speaker 1 (Biosz3)
több fehérje lesz az adott oldatban,
5:50
S…
Speaker 1 (Biosz3)
minél több peptidkötés lesz az adott oldatban,
5:52
S…
Speaker 1 (Biosz3)
annál erőteljesebb lesz a lila szín.
5:55
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ha viszont nincs benne fehérje,
5:58
S…
Speaker 1 (Biosz3)
nincs benne peptidkötés az oldatban,
6:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
akkor marad a kék szín,
6:01
S…
Speaker 1 (Biosz3)
marad az eredeti részkettő szulfát színe
6:06
S…
Speaker 1 (Biosz3)
az oldatnak,
6:07
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amit láttatok a videóban.
6:09
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Tehát megmarad az a két,
6:10
S…
Speaker 2 (Biosz3)
vagy kék szín.
6:11
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Bocsánat.
6:13
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Jó, biaszos szempontból igazából ez az első sorban
6:17
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a lényeg.
6:18
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Nem kell ennél
6:22
S…
Speaker 1 (Biosz3)
sokkal pontosabban tudni,
6:23
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy akkor a komplex az hogy néz ki meg,
6:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
akkor ki, hogyan ad át elektront,
6:27
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagy stb.
6:27
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Jó,
6:29
S…
Speaker 1 (Biosz3)
szélhidrátokra át is térünk.
6:31
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Van esetleg még kérdése valakinek a fehérjékhez?
6:38
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Jó, ha nincs,
6:38
S…
Speaker 1 (Biosz3)
akkor belekezdünk.
6:39
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Szénhidrátok,
6:41
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a nevüket igazából abból kapták,
6:44
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy szénhidrogén és oxigén alkotja őket,
6:47
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a szénnek a hidrátjai,
6:49
S…
Speaker 1 (Biosz3)
de ez ugye nem ennyire egyszerű,
6:50
S…
Speaker 1 (Biosz3)
csak megmaradt ez a régi elnevezés.
6:53
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Funkciós csoportok alapján két csoportba oszthatjuk őket,
6:56
S…
Speaker 1 (Biosz3)
aldózok és ketózokról beszélhetünk.
6:59
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Így néz ki egy keto csoport,
7:01
S…
Speaker 1 (Biosz3)
így néz ki egy aldehyd csoport.
7:03
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ugyanúgy elfogadott ez a megnevezés is,
7:05
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy karbonil csoport és formil csoport.
7:07
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Én általában a keto,
7:09
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve az aldehyd csoportot szoktam használni,
7:12
S…
Speaker 2 (Biosz3)
mint megnevezést.
7:14
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Lehet őket méret szerint is csoportosítani,
7:17
S…
Speaker 1 (Biosz3)
beszélhetünk.
7:19
S…
Speaker 1 (Biosz3)
egyszerű vagy összetett szénhidrátokról.
7:21
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Az egyszerű szénhidrátok általában egy cukormolekulából
7:26
S…
Speaker 1 (Biosz3)
állnak, összetett szénhidrátok pedig kettő vagy több cukormolekulából
7:30
S…
Speaker 1 (Biosz3)
állnak.
7:30
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Így beszélünk monoszaharidokról,
7:32
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ugye az az egy,
7:33
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mint mono,
7:34
S…
Speaker 1 (Biosz3)
egy cukormolekulából álló,
7:36
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve diszaharidokról,
7:39
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amikor kettő,
7:40
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és poliszaharidokról,
7:41
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amikor több,
7:42
S…
Speaker 1 (Biosz3)
sok cukormolekula alkott egy szénhidrátot.
7:46
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A biológiai funkció szempontjából nagyon sok színűek a
7:50
S…
Speaker 1 (Biosz3)
szénhidrátok,
7:51
S…
Speaker 1 (Biosz3)
fontos energiaforrásként működnek,
7:55
S…
Speaker 1 (Biosz3)
funkcionálnak,
7:55
S…
Speaker 1 (Biosz3)
lehetnek tartaléktápanyagok,
7:58
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mint például a glikogén,
7:59
S…
Speaker 1 (Biosz3)
keményítő,
8:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ezekről mind fogunk beszélni az adott csoportoknál is
8:04
S…
Speaker 1 (Biosz3)
majd, illetve most egyesével végig fogunk menni.
8:06
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Alkodhatnak vázanyagot,
8:08
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mint például a cellulóz,
8:10
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a kitin vagy a pektin,
8:11
S…
Speaker 1 (Biosz3)
azok mind vázanyagok.
8:14
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve makromolekulák,
8:16
S…
Speaker 1 (Biosz3)
egyéb makromolekulák építőköveiként is szolgálhatnak,
8:19
S…
Speaker 1 (Biosz3)
például ugye különböző pentózok fognak részt venni a nuklein
8:23
S…
Speaker 1 (Biosz3)
savaknak,
8:24
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve nukleotidoknak a felépítésében.
8:27
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Jó,
8:28
S…
Speaker 1 (Biosz3)
kezdjük az egyszerű szénhidrátokkal,
8:30
S…
Speaker 1 (Biosz3)
az egy cukormolekulából álló monoszaharidokkal.
8:34
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Általánosságban jellemző lesz rájuk a fehér kristályos
8:38
S…
Speaker 1 (Biosz3)
szerkezet,
8:39
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ezek poláris molekulák,
8:42
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagyis ugye a töltések egyenlőtlenül oszlanak
8:46
S…
Speaker 1 (Biosz3)
el, két pólus figyelhető általában meg a molekulán belül.
8:50
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Illetve vízben jól oldódnak,
8:52
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és édes ízt eredményeznek.
8:55
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Szénatomszám szerint tudjuk őket csoportosítani triózokra,
8:59
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amikor három szénatomról van szó.
9:01
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Például itt látjátok a glicerinaldehidnek a...
9:05
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a rajzát,
9:06
S…
Speaker 1 (Biosz3)
glicerinaldehiddel is például fogunk találkozni majd az anyagcsere
9:10
S…
Speaker 1 (Biosz3)
folyamatok kapcsán.
9:11
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Vannak pentózok,
9:14
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amelyek 5 szénatomból állnak,
9:16
S…
Speaker 1 (Biosz3)
például ilyen lesz a ribóz és a dezoxiribóz.
9:18
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A kettő között az a különbség,
9:20
S…
Speaker 1 (Biosz3)
itt ugye velük majd a nukleotidok,
9:24
S…
Speaker 1 (Biosz3)
nukleinsavak kapcsán fogunk találkozni,
9:26
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy a ribózban van oxigén,
9:30
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ezen a bizonyos kis
9:33
S…
Speaker 1 (Biosz3)
oldaláncon, míg a dezoxiribózban hiányzik ez az adott
9:38
S…
Speaker 1 (Biosz3)
oxigén atom.
9:40
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Szóval ennyi lesz a különbség.
9:42
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ugye az alapján,
9:43
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ha egy ribóz vagy dezoxiribóz található az adott nukleotidban,
9:48
S…
Speaker 1 (Biosz3)
az alapján majd DNS,
9:49
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve RNS -ről fogunk beszélni.
9:51
S…
Speaker 1 (Biosz3)
De ezt majd a nukleinsevek kapcsán megbeszéljük,
9:54
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mert ennek több különbség is van nyilván.
9:56
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Szóval pentózok ribóz...
10:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Az dezoxiribóz,
10:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amivel fogunk találkozni,
10:02
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hexózok közül pedig például a glikóz,
10:05
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve a fruktóz kapnak kiemelt szerepet.
10:07
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Itt láthatjátok például a fruktóznak a képletét.
10:12
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Beszéljünk kicsit részletesebben a
10:16
S…
Speaker 1 (Biosz3)
glikózról.
10:17
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Elsőképpen a glikóz ugye a szőlőcukor.
10:20
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Fruktózt ezt egyébként gyümölccukornak is szoktuk nevezni.
10:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Glikóz vagy szőlő cukornak a képlete C6H12O6,
10:30
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a glikóz lesz a leggyakoribb monoszaharid.
10:33
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Vele fogunk a legtöbbet találkozni is a biológia kapcsán,
10:36
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve így a tananyagban.
10:39
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Nagyon fontos energiaforrásként használható,
10:44
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagy nagyon fontos energiaforrás,
10:45
S…
Speaker 1 (Biosz3)
például a biológiai okszidáció során,
10:48
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ugye elsősorban glikóz bontásával nyerünk energiát,
10:52
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és jutunk ATP -hez.
10:55
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Nyilván ezekről inkább az anyagcsere folyamatoknál fogunk beszélgetni
10:59
S…
Speaker 1 (Biosz3)
következő órán.
11:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A glikóz lesz a potoszintézis elsődleges terméke,
11:05
S…
Speaker 1 (Biosz3)
végterméke,
11:06
S…
Speaker 1 (Biosz3)
erről szintén anyagcsere folyamatoknál lesz szó részletesebben.
11:09
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Egyébként a glikóz lesz az összetett színhidrátoknak az emésztésének
11:14
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a végterméke,
11:15
S…
Speaker 1 (Biosz3)
tehát amikor mondjuk egy...
11:19
S…
Speaker 1 (Biosz3)
poliszaharidot emésztünk,
11:20
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és hidrolízissel apró monomerekre bontjuk,
11:24
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagy apró alapépítő egységeire bontjuk,
11:28
S…
Speaker 1 (Biosz3)
akkor azoknak általában a glükóz lesz a végterméke.
11:32
S…
Speaker 1 (Biosz3)
És ugye az előbb mondtam,
11:34
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy hidrolízissel,
11:35
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagyis víz hozzáadásával történő bontás a
11:39
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hidrolízis,
11:40
S…
Speaker 1 (Biosz3)
tehát amikor vizet adunk a rendszerhez,
11:42
S…
Speaker 1 (Biosz3)
akkor lesz majd egy poliszaharidból sok apró
11:46
S…
Speaker 1 (Biosz3)
kis monoszaharid jelenségben,
11:48
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mondjuk glukózmolekula.
11:49
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Jó,
11:51
S…
Speaker 1 (Biosz3)
nyilván akkor lesz glukóz a végtermék,
11:56
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogyha glukózmolekulából felépülő poliszaharidokról
12:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
beszélünk, de ezt a poliszaharidoknál egy perc is megbeszéljük,
12:04
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy általában a legtöbb poliszaharid,
12:06
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amiről mi tanulni fogunk,
12:07
S…
Speaker 1 (Biosz3)
azok mind vagy alfa -glukózból,
12:10
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagy beta -glukózból fognak felépülni.
12:12
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ezzel rögtön el is mondtam,
12:14
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy
12:17
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Szerkezetileg,
12:18
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagy hát igazából háromféleképpen tudjuk elkülönítani
12:22
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a glikózt.
12:22
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Van a nyíltláncú glikóz molekulánk,
12:26
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és van, amikor gyűrűvé záródik.
12:28
S…
Speaker 1 (Biosz3)
És a gyűrűvé záródáskor is elkülönítjük az alfa glikózt
12:32
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és a beta glikózt.
12:34
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ezek mind különböző tulajdonságokkal fognak rendelkezni,
12:38
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mind az alfa,
12:38
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mind a beta glikóz.
12:41
S…
Speaker 1 (Biosz3)
fontos szerepet is fognak játszani az egyes biológiai funkciójukban.
12:46
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Az alföglikóznál a glikozidos hidroxil csoport,
12:50
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ami itt ki van emelve pirossal,
12:52
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve ugye itt a bétánál is ki van emelve,
12:54
S…
Speaker 1 (Biosz3)
az a hidroximetil csoporttal ellentétes
12:59
S…
Speaker 1 (Biosz3)
térfélen.
12:59
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Bocs,
13:01
S…
Speaker 1 (Biosz3)
rosszul mondtam,
13:02
S…
Speaker 1 (Biosz3)
tehát a glikozidos hidroxil csoport,
13:07
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Igen, ez a piros,
13:08
S…
Speaker 1 (Biosz3)
az a hidroximetil csoporttal ellentétes térfélen
13:12
S…
Speaker 1 (Biosz3)
fog elhelyezkedni.
13:13
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ez ugye a hidroximetil csoport,
13:15
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amit itt láttok,
13:17
S…
Speaker 1 (Biosz3)
kis kiszögelés,
13:18
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és a piros,
13:19
S…
Speaker 1 (Biosz3)
az a glikozidos hidroxil csoport.
13:21
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ezek ugye ellentétes térfélen,
13:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
egymás,
13:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mi az hat szénatomos gyűrű egyik oldalán,
13:29
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve másik oldalán fog elhelyezkedni.
13:33
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Az alfaglikóz lesz a keményítőnek,
13:36
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve a glikogénnek is a monomária,
13:38
S…
Speaker 1 (Biosz3)
tehát ezek mind alfaglikóz egységekből fognak felépülni,
13:42
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és általánosságban jellemző lesz,
13:45
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy amelyik molekulák az alfaglikózból épülnek fel,
13:48
S…
Speaker 1 (Biosz3)
azok rugalmasabbak,
13:50
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve könnyebben bonthatóak.
13:52
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ezzel szemben a bétaglikózra jellemző,
13:55
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy ez a glikozidos hidroxil csoport,
13:58
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A hidroximetil csoporttal azonos térfélen,
14:02
S…
Speaker 1 (Biosz3)
tehát ugye az a 6 szénatomos gyűrűhöz képest
14:06
S…
Speaker 1 (Biosz3)
az azonos térfélen fog elhelyezkedni.
14:08
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Általánosságban igaz,
14:10
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy ezek...
14:12
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ez a forma stabilabb,
14:14
S…
Speaker 1 (Biosz3)
tehát a bétaglükóz egy stabilabb felépítés lesz,
14:17
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és például ez lesz a cellulóznak a monomária.
14:21
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A cellulózas nagyon sok,
14:22
S…
Speaker 1 (Biosz3)
akár több ezer bétaglükóz molekulából fog felépülni,
14:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és igaz rá,
14:27
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy szilárdabb,
14:28
S…
Speaker 1 (Biosz3)
merevebb lesz a szerkezete,
14:30
S…
Speaker 1 (Biosz3)
nehezebben bontható.
14:33
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Jó.
14:34
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Röviden ennyit az alfagirkóz,
14:36
S…
Speaker 1 (Biosz3)
bétaglikózról,
14:37
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és majd mindjárt végigmegyünk mind a keményítő glikogéncellulózon,
14:41
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és ott is visszaköszönnek majd ezek a tulajdonságok,
14:44
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amiket most megveszéltünk.
14:46
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Összetett szénhidrátokra térjünk át,
14:50
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ugye ide tartoznak a D - és a poliszaharidok,
14:53
S…
Speaker 1 (Biosz3)
vagyis az egynél több cukormolekulából álló szénhidrátok.
15:00
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Diszaharidok,
15:01
S…
Speaker 3 (Biosz3)
amikor két monoszaharid alkotja a molekulát,
15:04
S…
Speaker 3 (Biosz3)
ezek általában vízben jól oldódnak és édesízőek szintén.
15:08
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Egyébként általánosságban a mono - és a diszaharidokat szoktuk
15:13
S…
Speaker 3 (Biosz3)
cukroknak is nevezni,
15:14
S…
Speaker 3 (Biosz3)
ugye így köznapi névem.
15:16
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Például ide tartozik a maltóz,
15:18
S…
Speaker 3 (Biosz3)
malátacukor,
15:19
S…
Speaker 3 (Biosz3)
ennek láthatjátok itt a...
15:22
S…
Speaker 3 (Biosz3)
A maltózt az két alfa glikóz molekula fogja
15:26
S…
Speaker 3 (Biosz3)
alkotni, illetve közöttük egy alfa 1 ,4 -es glikózidos kötés
15:30
S…
Speaker 3 (Biosz3)
lesz látható,
15:32
S…
Speaker 3 (Biosz3)
így kötődik össze a két alfa glikóz
15:36
S…
Speaker 1 (Biosz3)
molekula.
15:37
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Akkor van a laktóz,
15:39
S…
Speaker 1 (Biosz3)
tejcukor,
15:40
S…
Speaker 3 (Biosz3)
az is ide a diszaharidok közé tartozik.
15:42
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Ez egy bétaglikóz és egy galaktóz között.
15:49
S…
Speaker 1 (Biosz3)
létrejövő,
15:49
S…
Speaker 3 (Biosz3)
vagy kötéssel létrejövő diszaharid.
15:53
S…
Speaker 3 (Biosz3)
A galaktóz,
15:55
S…
Speaker 3 (Biosz3)
ahogy látjátok neki is a képlete,
15:57
S…
Speaker 3 (Biosz3)
C6H12O6,
15:59
S…
Speaker 3 (Biosz3)
mint a glikóz molekulának is.
16:01
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Viszont ugye van különbség,
16:03
S…
Speaker 3 (Biosz3)
a negyedik szénatomhoz kapcsolódó atomok a galaktóz
16:07
S…
Speaker 3 (Biosz3)
esetében más térbeli elrendezésben fognak elhelyezkedni,
16:11
S…
Speaker 3 (Biosz3)
mint a béta glikózban.
16:13
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Ennél részletesebben nektek nem kell tudni felismerni egyébként.
16:18
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Szóval ez lesz a tej,
16:19
S…
Speaker 3 (Biosz3)
cukor, laktóz.
16:20
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Illetve még a diszaharidokhoz tartozik például a szaharóz,
16:25
S…
Speaker 3 (Biosz3)
répacukor vagy nád cukornak is szoktuk emlegetni.
16:27
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Ez egy alfaglikóz és egy fruktózból fog létrejönni.
16:32
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Igen,
16:32
S…
Speaker 3 (Biosz3)
még a fruktózhoz talán annyit érdemes megjegyezni,
16:35
S…
Speaker 3 (Biosz3)
hogy itt szépen látszik,
16:37
S…
Speaker 3 (Biosz3)
hogy ez egy 5...
16:41
S…
Speaker 3 (Biosz3)
szöget alkotó gyűrűje van a fruktóznak,
16:44
S…
Speaker 3 (Biosz3)
illetve 5 szénatomból,
16:46
S…
Speaker 3 (Biosz3)
vagy 6 szénatomból fog állni,
16:48
S…
Speaker 3 (Biosz3)
csak hogy 5 szög lesz
16:52
S…
Speaker 1 (Biosz3)
egy gyűrű.
16:53
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Innen tudjátok jól felismerni,
16:55
S…
Speaker 3 (Biosz3)
hiszen ugye 1,
16:55
S…
Speaker 3 (Biosz3)
2, 3,
16:56
S…
Speaker 1 (Biosz3)
4,
16:57
S…
Speaker 1 (Biosz3)
5,
16:58
S…
Speaker 1 (Biosz3)
6,
16:58
S…
Speaker 3 (Biosz3)
tehát neki is megvan a 6 szénatomja.
17:00
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Ez csak mellékesen.
17:03
S…
Speaker 3 (Biosz3)
De a fontosabb...
17:08
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Konkrét molekulákkal fogtok találkozni az egyes témaköröknél is.
17:12
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Tehát itt most átfogóan megbeszéljük a nagyobb jellemzőket,
17:15
S…
Speaker 3 (Biosz3)
főbb jellemzőket,
17:17
S…
Speaker 3 (Biosz3)
de például cellulózról lesz szó még a növények kapcsán is,
17:20
S…
Speaker 3 (Biosz3)
hiszen a cellulóz nagyon fontos szerepet játszik a növényi
17:24
S…
Speaker 3 (Biosz3)
sejtek sejtfalának felépítésében,
17:26
S…
Speaker 1 (Biosz3)
például,
17:27
S…
Speaker 3 (Biosz3)
vagy akár a glikogén egy tartaléktápanyag az
17:31
S…
Speaker 3 (Biosz3)
állatok esetében,
17:32
S…
Speaker 1 (Biosz3)
úgyhogy igen,
17:34
S…
Speaker 3 (Biosz3)
ilyenekről lesz később is részletesebben szó.
17:38
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Jó,
17:39
S…
Speaker 1 (Biosz3)
igen,
17:40
S…
Speaker 3 (Biosz3)
még talán ide annyit érdemes megjegyezni,
17:42
S…
Speaker 3 (Biosz3)
hogy glikozidos kötésnek nevezzük,
17:45
S…
Speaker 3 (Biosz3)
amikor egy cukormolekula és egy vagy másik cukor,
17:49
S…
Speaker 3 (Biosz3)
vagy egy nem cukormolekula között kovalenskötés jön létre.
17:52
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Ilyen glikozidos kötést találunk majd,
17:56
S…
Speaker 3 (Biosz3)
ugye itt például a diszaharidokban,
17:58
S…
Speaker 3 (Biosz3)
a poliszaharidokban is,
18:00
S…
Speaker 3 (Biosz3)
illetve a nukleotidokban is majd,
18:03
S…
Speaker 3 (Biosz3)
azt is fogjátok látni.
18:05
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Illetve ott meg fogom mutatni,
18:07
S…
Speaker 3 (Biosz3)
hogy ott hol találjátok a glikozidos kötést.
18:09
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Jó.
18:11
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Redukáló cukrokhoz szintén
18:15
S…
Speaker 3 (Biosz3)
tartozik egy kémiai kísérlet,
18:17
S…
Speaker 3 (Biosz3)
az ezüst tükörpróba.
18:19
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Lehet,
18:19
S…
Speaker 3 (Biosz3)
hogy ezzel is már páran találkoztatok.
18:21
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Itt szintén először megnézzük a videót,
18:23
S…
Speaker 3 (Biosz3)
és utána picit átbeszéljük,
18:26
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy mi történik benne.
18:27
S…
Speaker 2 (Biosz3)
A poharakban sorrendben ezüst
18:31
S…
Speaker 2 (Biosz3)
nitrát, ammónia és szőlőcukor oldat van.
18:35
S…
Speaker 2 (Biosz3)
A kincsőbe ezüstnétrált oldatot teszünk,
18:38
S…
Speaker 2 (Biosz3)
majd ammónia oldatot csepegtetünk hozzá.
18:40
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Az ezüstnétrált
18:51
S…
Speaker 2 (Biosz3)
oldata a lúgos kémhatású ammónia oldathatására először
18:55
S…
Speaker 2 (Biosz3)
barnás színű ezüst -hidroxid csapadékot képez.
18:58
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Az ezüst -hidroxid csapadék az ammónia oldat
19:03
S…
Speaker 2 (Biosz3)
feleslegében ezüst -diamin komplex ion formájában oldódik.
19:07
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Ez az ezüst -tükör reagens.
19:25
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Ezután a kincsőben levő ezüstükörreagénshez szülőcukorholdatot
19:29
S…
Speaker 2 (Biosz3)
adunk és melegítjük.
20:54
S…
Speaker 2 (Biosz3)
A melegítés hatására a kincsőfalán ezüst tükör kezd kiválni.
20:59
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Ennek az az oka,
21:01
S…
Speaker 2 (Biosz3)
hogy a szőlőcukor molekula nyílt formáján található aldehyd
21:06
S…
Speaker 2 (Biosz3)
csoport redukálhatású.
21:08
S…
Speaker 2 (Biosz3)
A plusz egyes okszidációs állapotú ezüstöt fém
21:12
S…
Speaker 2 (Biosz3)
ezüsttél redukálja.
21:13
S…
Speaker 2 (Biosz3)
Így a kincsőfalán szép ezüst tükör alakul
21:17
S…
Speaker 2 (Biosz3)
ki. Ezzel egyidejűleg a szőlőcukor
21:22
S…
Speaker 2 (Biosz3)
aldehyd csoportja karboxil csoporttá okszidálódik.
21:53
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Na,
21:54
S…
Speaker 1 (Biosz3)
szuper.
21:54
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Tehát ezüstükörpróbánál a vizsgálta anyagcsoport
21:58
S…
Speaker 1 (Biosz3)
az eredukáló cukrok lesznek.
22:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ezt el lehet végezni egyébként különböző mono - és diszaharidokkal,
22:04
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ezeknek a kimutatására szolgál maga a...
22:09
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A kísérlet jelen esetben ugye például glikózzal végezték,
22:13
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve általában ez a legáltárjadtebb.
22:16
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A reagenseink az ezüst nitrát,
22:18
S…
Speaker 1 (Biosz3)
illetve az ammónia lesznek,
22:20
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ezeket elegyíteni fogjuk,
22:22
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és addig,
22:23
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amíg szintelen oldatot nem kapunk.
22:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ezután hozzáadjuk a cukrot,
22:27
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és melegítés hatására végül egy fényes ezüst bevonat
22:31
S…
Speaker 1 (Biosz3)
fog megjelenni a kémcső falán,
22:32
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ugye ez lesz az ezüst tükör.
22:36
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogyha ezt nevezzük,
22:37
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ez is tükörnek.
22:38
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ennek pedig az lesz a magyarázata,
22:40
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy a nyílt láncú glükóznak az aldehyt csoportja redukáló
22:44
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hatású, tehát az aldehyt csoport karboxil csoportá
22:48
S…
Speaker 1 (Biosz3)
fog okszidálódni.
22:50
S…
Speaker 1 (Biosz3)
és e közben az ezüstiont fogja redukálni,
22:55
S…
Speaker 1 (Biosz3)
az ezüstion redukálódik ezüsté,
22:58
S…
Speaker 1 (Biosz3)
elemi ezüsté.
22:59
S…
Speaker 1 (Biosz3)
És ez fog kiválni a kémcső falára,
23:02
S…
Speaker 1 (Biosz3)
ez lesz az ezüstbevonat,
23:04
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amit ugye látunk ilyen tükörszerűen.
23:08
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ugye itt nyíltláncú glikózról beszélünk.
23:12
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Vizes oldatban egy egyensúly alakul ki
23:16
S…
Speaker 1 (Biosz3)
a gyűrűs és a nyíltláncú forma között,
23:19
S…
Speaker 1 (Biosz3)
tehát mind a kettő megtalálható vizes oldatban megfelelő arányban egymáshoz
23:23
S…
Speaker 1 (Biosz3)
képest.
23:24
S…
Speaker 3 (Biosz3)
Igen,
23:26
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mert hogy kémiailag ez így alakult ki,
23:30
S…
Speaker 1 (Biosz3)
így tud létrejönni ez az egyensúly.
23:32
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Jó.
23:34
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ezüstükör próbáról ennyi.
23:40
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Ezzel áttérünk a poliszaharidokra.
23:42
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A poliszaharidok kondenzációval fognak létrejönni,
23:46
S…
Speaker 1 (Biosz3)
polikondenzációval,
23:48
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amikor sok kondenzáció követi egymás után.
23:50
S…
Speaker 1 (Biosz3)
A glikózból létrejövő poliszaharidok,
23:54
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amikről tanulni fogunk,
23:55
S…
Speaker 1 (Biosz3)
azok így jönnek létre.
23:58
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Itt van egy általános összeképletük,
24:00
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy N darab glikóz molekulából,
24:02
S…
Speaker 1 (Biosz3)
C6H12O molekulából lesz egy...
24:07
S…
Speaker 1 (Biosz3)
n -szer C6H10O5 molekulánk,
24:11
S…
Speaker 1 (Biosz3)
plusz keletkezik n darab víz molekula,
24:14
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hiszen ugye kondenzáció során mindig
24:19
S…
Speaker 1 (Biosz3)
víz válik ki,
24:21
S…
Speaker 1 (Biosz3)
amikor a monomerek egybeállnak.
24:25
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Poliszaharidokat tudjuk azt szerint csoportosítani,
24:28
S…
Speaker 1 (Biosz3)
hogy elágazó vagy nem elágazóak lesznek.
24:32
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Általában az elágazó poliszaharidok tartaléktápanyagokként
24:36
S…
Speaker 1 (Biosz3)
fognak szolgálni,
24:37
S…
Speaker 1 (Biosz3)
mert általában azok könnyebben lebondhatóak is.
24:41
S…
Speaker 1 (Biosz3)
Például ide tartoznak majd a keményítő,
ಈ ಆಟೊಮೇಷನ್ ಅನ್ನು (AI) ಯ ಮೂಲಕ ಉತ್ಪಾದಿಸಲಾಗಿದೆ. ಇದು ದೋಷಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿರಬಹುದು. ಆರನೆಯ ಆಯ್ಕೆಯನ್ನು ಸಂಕ್ಷೇಪಿಸುವ ಸಲುವಾಗಿ ಮೂಲ ಆಡಿಯೋಪಣೆ( ಡೀಕನರಿಟಿಪ್) ಯಲ್ಲಿ ಪರಿಶೀಲಿಸಲಾಗುತ್ತದೆ. AI ಪಾಲಿಸಿ
ಸಾರಾಂಶ
ಈ ದಾಖಲಾತಿಯ ಒಂದು II ಸಾರಾಂಶವನ್ನು ಉತ್ಪಾದಿಸಲು ಉಪಘಟಕವನ್ನು ಒತ್ತಿ.
ಸಂಸ್ಕರಿಸುವಿಕೆ...
ಈ ಅನುವಾದದ ಬಗ್ಗೆ AI ಅನ್ನು ಕೇಳು@ option: check A
ಎಂದು ಕೇಳಬಹುದು.