Biosz3
विभाग
-
0:00अध्याय 1: Sziasztok! 173s · Speaker 1
Sziasztok! Ha minden igaz, akkor láttok, hallotok, illetve most megosztottam a képernyemet is nemrég időben, úgyhogy bele is kezdjünk a mai órába. Van -e bárkinek bármi megjegyzés, kérdés így előjáróban? Jó, ha nincs, akkor elkezdjük, és ak…
-
2:54अध्याय 2: Az első pohárban nátriumhidroxid, a második. 300s · Speaker 2
Az első pohárban nátriumhidroxid, a második... Hallotok hangot? Szuper! Mármint, hogy nem csak az enyémet, hanem a kísérletét is. Elkezdtem mondani, hogy jó, oké, és akkor vissza, vissza. Jó, király. Az első pohárban nátriumhidroxid, a máso…
-
7:55
funkcionálnak, lehetnek tartaléktápanyagok, mint például a glikogén, keményítő, ezekről mind fogunk beszélni az adott csoportoknál is majd, illetve most egyesével végig fogunk menni. Alkodhatnak vázanyagot, mint például a cellulóz, a kitin …
-
12:59अध्याय 4: térfélen. 120s · Speaker 1
térfélen. Bocs, rosszul mondtam, tehát a glikozidos hidroxil csoport, Igen, ez a piros, az a hidroximetil csoporttal ellentétes térfélen fog elhelyezkedni. Ez ugye a hidroximetil csoport, amit itt láttok, kis kiszögelés, és a piros, az a gl…
-
15:00अध्याय 5: Diszaharidok, amikor két monoszaharid alkotja a molekulát, ezek általában vízben jól oldódnak és édesízőek szintén. 207s · Speaker 3
Diszaharidok, amikor két monoszaharid alkotja a molekulát, ezek általában vízben jól oldódnak és édesízőek szintén. Egyébként általánosságban a mono - és a diszaharidokat szoktuk cukroknak is nevezni, ugye így köznapi névem. Például ide tar…
-
18:27
A poharakban sorrendben ezüst nitrát, ammónia és szőlőcukor oldat van. A kincsőbe ezüstnétrált oldatot teszünk, majd ammónia oldatot csepegtetünk hozzá. Az ezüstnétrált oldata a lúgos kémhatású ammónia oldathatására először barnás színű ezü…
-
21:53अध्याय 7: Na, szuper. 301s · Speaker 3
Na, szuper. Tehát ezüstükörpróbánál a vizsgálta anyagcsoport az eredukáló cukrok lesznek. Ezt el lehet végezni egyébként különböző mono - és diszaharidokkal, ezeknek a kimutatására szolgál maga a... A kísérlet jelen esetben ugye például gli…
-
26:55अध्याय 8: Celluláz enzimmel például rendelkeznek a baktériumok, eukarióta egysejtőek elsősorban. 304s · Speaker 1
Celluláz enzimmel például rendelkeznek a baktériumok, eukarióta egysejtőek elsősorban. Igen, és viszont ugye növényevőknél felmerül a kérdés, hogy jó -jó, de akkor hogy tudják a növényevők megemészteni a növényeket, jelenségben például mond…
-
31:59अध्याय 9: a csírázó mag. 87s · Speaker 1
a csírázó mag. Itt a felső jobb sarokban pedig egyébként különböző keményítő szemcséknek a szerkezetét láthatjátok, hogy milyen sokféle lehet. Ez a növényeknél fajonként eltérő lehet, hogy melyikre milyen jellegű szemcse, illetve kristályos…
-
33:26अध्याय 10: Keményítő oldat és Lugol oldat reakciója. 71s · Speaker 3
Keményítő oldat és Lugol oldat reakciója. Ölcsöngy keményítő oldatot, egy kilincsöngy, majd néhány sepp Lugol oldatot, azaz felén jordidus jordoldatot tudunk a keményítő oldathoz. Látható, hogy kék színjelzést kapok. Ennek oka a színváltozá…
-
34:38अध्याय 11: Maga a Lugol próba egyébként eddig tart. 300s · Speaker 1
Maga a Lugol próba egyébként eddig tart. Az, hogy még tovább melegítjük, az már csak ez ilyen extrazása. Tehát megnézzük ezt is, mert megnézzük, hogy milyen változás történik be, de ez volt a Lugol próbának a lényege, hogy megjelenik ez a s…
-
39:39अध्याय 12: hiszen az amilóz molekulákat végső soron glikózzá fogja, de ugye előtte maltózzá, majd glikózzá fogja bontani az amiláz enzim. 297s · Speaker 1
hiszen az amilóz molekulákat végső soron glikózzá fogja, de ugye előtte maltózzá, majd glikózzá fogja bontani az amiláz enzim. Úgyhogy ezekre gondoljatok. Jó. Nézzünk a kísérletekhez gyorsan egy feladatot, aztán utána szünetelünk egyet, és …
-
44:44अध्याय 13: D. Egyig sem jött csetán a megoldás. 302s · Speaker 1
D. Egyig sem jött csetán a megoldás. Szuper! Még ehhez a feladathoz két gyors kérdés, eztem utána tényleg szünetelünk. A burgonya gumó tartalék tápanyag tartalmát szeretné színreakcióval azonosítani. Írja le... hogyan járna el, és mit tekin…
-
49:46अध्याय 14: amiket tudnatok kell. 301s · Speaker 1
amiket tudnatok kell. Ezek közül az első négy az, ami DNS -ben is megtalálható, illetve az adenin, guanin, citazin és uracil az, ami RNS -ben megtalálható. Ezeket elmondom előjáró... de mind -mind ezekről fogunk részletesebben tanulni. Nem …
-
54:48अध्याय 15: Érdemes megjegyezni a kötéseket. 302s · Speaker 1
Érdemes megjegyezni a kötéseket. Arra szokott lenni kérdés, azt visszaszokták kérni, hogy milyen kötés van akár a cukormolekula és a foszfát csoport között, ugye a foszfolyészterköt. és glikozidos kötése bázis is a cukormolekula között. Ill…
-
59:51अध्याय 16: tehát az előző nukleotid molekula három vesző szénatomja, és a következő nukleotidnak a fosz. 302s · Speaker 1
tehát az előző nukleotid molekula három vesző szénatomja, és a következő nukleotidnak a fosz... csoportja között jön létre a foszfodiészterkötés, így kapcsolódnak össze egy lánca, a nukleotidok. A DNS -ben, ezt mindjárt megbeszéljük, kettős…
-
1:04:54अध्याय 17: mi a monomárja a DNS -nek, akkor fontos, hogy nukleotidot mondjatok, nem a bázis. 300s · Speaker 1
mi a monomárja a DNS -nek, akkor fontos, hogy nukleotidot mondjatok, nem a bázis. Ezt azért hangsúlyozom ki ennyire, nem itt lesz fontos, megint csak genetikánál lesz inkább fontos, de genetikánál vannak feladatok, amelyeket nagyon érzékeny…
-
1:09:54अध्याय 18: amit tudni kell, az a Frederick Griffith nevéhez fűződik. 301s · Speaker 1
amit tudni kell, az a Frederick Griffith nevéhez fűződik. aki a tüdőgyulladást okozó baktériummal kísérletezett. Ennek a patogenitását vizsgálta, ami emberben tüdőgyulladást okoz, viszont egerben vérmergezést fog okozni. Kétféle különböző b…
-
1:14:55अध्याय 19: vagy az, hogy mi van. 301s · Speaker 1
vagy az, hogy mi van. Mi ez? És a sejtem belül. betalálható, és mit csinál, vagy hogy néz ki. Tehát ezzel Griffith az örökítő anyagnak a létét bizonyította, az, hogy van valamilyen olyan anyag, ami át tud adódni sejtről sejtre. És tudjuk, h…
-
1:19:57अध्याय 20: és a vírus csak és kizárólag ennyiből fog át. 300s · Speaker 1
és a vírus csak és kizárólag ennyiből fog át. Úgyhogy ezért lesz jó nekünk nagyon, ezért tudjuk vizsgálni ezzel azt, hogy vajon a fehérje, vagy vajon az örökítőanyag fog bejutni a sejtbe, a baktériumsejtbe, hiszen a vírusokról még azt kell …
-
1:24:58अध्याय 21: radioaktivitás, mert ez határozza meg azt, hogy a fehérje vagy a DNS volt az, ami bejutott a baktériumsejtekbe. 82s · Speaker 2
radioaktivitás, mert ez határozza meg azt, hogy a fehérje vagy a DNS volt az, ami bejutott a baktériumsejtekbe. És szépen kimutatta a kísérlet azt, hogy a DNS molekula volt az, ami bejutott a baktériumsejtbe, hiszen ugye a foszforizatóknál …