Tanulság a bukásomból

0:00

Az a megértés jött most,

0:03

hogy lehetséges, hogy még pár amíg ezt

0:07

fel nem tudom dolgozni, addig

0:08

lehetséges, hogy erről fogok beszélni,

0:10

vagy hát így szó lesz a erről a az

0:12

egyetemes dologról, mert hát nyilván

0:14

ezek vannak most így a fejemben, hogy ez

0:17

miért van, meg miért történhetett meg,

0:19

meg ilyenek.

0:21

És

0:23

és az a megértés jött így a tavalyi

0:26

évbet nézve,

0:29

hogy

0:31

ez azért történhetett meg velem, mert

0:34

nem hallottam elég jól az Atyát,

0:37

illetve az, hogy a kísértésről,

0:41

tehát a kísértést én olyan szinten

0:44

beengedtem az életembe,

0:46

hogy az kiterjedt odáig, hogy én erről

0:49

mesélni kezd

0:51

másnak,

0:52

ráadásul olyan személyeknek,

0:55

akikről én pontosan tudtam, hogy ők

0:59

támogatják

1:01

azt a dolgot, amivel én amivel én

1:03

kísérthető vagyok.

1:05

Tehát ez volt a legnagyobb baklövés,

1:08

amit én el tudtam végezni,

1:12

mert amíg tavaly

1:15

én nem meséltem

1:18

például a szüleimnek arról a tervemről,

1:22

ami ugye most meg is valósult, tehát

1:24

hogy suli, tehát hogy tanulni szeretnék,

1:27

ugyanúgy meg voltam vele kötözve, vagy

1:29

hát ugyanúgy kísérthető voltam ezzel,

1:33

csak akkor még sokkal egósabban működött

1:37

ez a kísértés,

1:38

és nem meséltem róla a nővéremen kívül

1:43

senkinek,

1:46

és így

1:47

azok a tehát nem nehezedett rám külső

1:51

nyomás, mert nem tudott róla senki.

1:56

És

1:58

és ez miatt az Atya az Atyának szabad

2:02

ténylegesen szabad utat engedtem az

2:06

irányban, hogyha akarja, akkor akkor

2:10

írtsa ki belőlem ezt a fajta

2:12

megkötözöttséget.

2:14

És azt tudom mondani, hogy hogy akkor

2:17

olyan volt, akkor kaptam egy olyan

2:19

megértést, hogy jó, akkor nekem tényleg

2:21

nem kell ebbe az irányba elmennem.

2:28

És

2:30

tehát, hogy nem törölte ki teljesen a

2:34

lelkemből ezt a vágyat, ugyanakkor

2:36

legyőzte bennem. És talán azért, mert

2:42

biztos, hogy van Istennek terve

2:44

azzal is, hogy mit miért nem vesz el

2:48

tartósan egy ember életéből.

2:52

És de legyőzte, tehát ott ott hatalmas

2:55

győzelmet aratott ugye bennem a a lélek.

2:59

És de ehhez az kellett, hogy én ezt ne

3:02

kürtöljem szét.

3:05

És pont azért, mert hogyha a

3:07

kísértéseinket

3:09

egóból, tehát és ugye ez nyilván az

3:12

támogat nagyon-nagyon sok bűnös dolgot,

3:15

vagy olyan dolgot, ami amifele nem az

3:18

Atya szemében nekünk nem kellene

3:20

mennünk.

3:21

De az embernek a az egós fele az meg

3:24

ugye tehát menne a saját tervei után, a

3:28

saját feje után, a saját ötletei után

3:30

anélkül, hogy látná előre, hogy azok

3:33

milyen hatással lesznek az ő hit

3:36

életére, vagy hogy egyáltalán

3:38

foglalkozna ezzel, egyáltalán eszélybe

3:40

jutna, hogy ez a dolog, ez ez kifizetődő

3:44

az én számomra, a hitem számára, vagy

3:47

pedig sem.

3:58

hanem egyszerűen az ember az csak így

4:01

megy a saját ötletei után és

4:06

és az Atya értelme nélkül tényleg

4:09

nagyon-nagyon

4:11

buta az ember nem lát nem látja felülről

4:15

minek mi lesz a hatása És

4:19

és visszatérve erre, hogy hogyha mi

4:22

mesélünk

4:25

a terveinkről úgymond másoknak,

4:30

akkor ott már olyan embereknek, akik

4:32

támogatnának ebben, mert ők ők

4:34

egyszerűen nem látják, nem értik azt,

4:37

hogy ezek a dolgok miért nem kellenének

4:39

a te életedben, vagy nem is tudnak róla,

4:42

hogy hogy ezek ezekre egyébként már

4:44

előzetesen te kaptál egy kijelentést,

4:47

hogy egy, hogyha nem is tiszta

4:48

kijelentést, hanem egyszerűen csak egy

4:51

egy érzetet.

4:53

De hogyha az én esetemről beszélünk, én

4:56

kijelentést is kaptam erre,

4:58

és

5:00

és hogy mégis voltam olyan buta, hogy én

5:04

ezt én ezt elmeséltem másoknak. Na és

5:07

itt jött be az, hogy nyomást raktam

5:12

saját magamra,

5:14

ugyanis én beengedtem

5:17

a a szüleimet, meg akiknek így meséltem

5:20

erről, és tudom, hogy ők is ebben nagyon

5:23

támogatóak.

5:26

Beengedtem őket abba, hogy akkor hogy

5:30

akkor feléjük egyfajta megfelelési

5:34

kényszerem alakuljon ki.

5:37

És itt szerintem itt már halott volt a

5:41

dolog, mert mert egyszerűen én akkor

5:44

ezzel még nem voltam tisztába,

5:47

de valójában pedig egy egy olyan tényleg

5:50

egy olyan erős nyomást engedtem be a

5:53

lelkembe, ami ami ami így tényleg így

5:57

ledöntött.

6:00

És emlékszem most visszakanyarodva a

6:02

tavalyi évre, hogy ott is volt már

6:06

olyan, tehát aki visszahallgatja azt a

6:08

bizonyságomat, ott is volt egy olyan

6:10

pont, amikor én már majdnem elmondtam a

6:15

tervemet anyukámnak, csak azért, hogy

6:18

végre

6:20

egyfajta ilyen idézőjeles fénysugarat

6:23

adjak

6:25

az ő

6:27

tudtára. vagy így a szeme elé, hogy ne

6:31

aggódjál, nem totális a lányod,

6:35

mertogy itthon lakik és nincs

6:36

munkahelye, és se családja, se gyereke,

6:39

se munkahelye, semmije sincsen. Tehát a

6:41

világ szemében egy egy senki. Tehát,

6:44

hogy nyilván azért főleg, hogyha jó

6:48

kapcsolata van a szülőgyereknek, vagy

6:50

hát jó kapcsolata volt, akkor akarva

6:53

akaratlanul azért ott van, hogy hogy

6:55

szeretném, hogyha hogyha a szüleim vagy

6:58

a testvéreim, vagy a rokonaim

7:01

elfogadnának engem, el tudnának fogadni

7:04

engem azért, mert az ő fejükben élő

7:08

hogyan kell élni az életet, annak én

7:10

megfelelek, hogyha nem is minden

7:12

szempontból, de bizonyos szempontból.

7:14

Igen.

7:16

És

7:18

itt egyébként máris

7:20

ember

7:22

nem teljesen az van az ember feje előtt,

7:25

vagy szeme előtt, hogy ő ő Istennek

7:28

feleljen meg, és hogy Isten mondja meg,

7:31

hogy nekem a világban mikel kell élnem,

7:35

mikben kell részt vennem, és mikben nem.

7:39

Ez a legfontosabb ezen az úton, hogy

7:42

hogy azt a fajta forgatókönyvet, vagy

7:45

azt a fajta eszmét, hogy hogy én én

7:50

szeretnék megfelelni a társadalomnak,

7:52

ezt így el kell engedni,

7:55

mert hogyha az Atya azt szeretné

7:57

valakinek

8:00

hogy vegye részt a az úgymond ilyen

8:02

általános felnőtt életnek a dolgaiban,

8:06

akkor azt majd úgyis ő őt rá fog fogja

8:08

vezetni, hogyha azt úgy tartja jónak, de

8:11

de nem az kell, hogy az első lépés

8:13

legyen, hogy akkor akkor én van a

8:16

fejemben egy csomó megfelelési kényszer

8:18

mások iránt, és akkor nekik akarok

8:21

megfelelni.

8:23

Na és visszatérve így a saját példá

8:26

tavaly is volt egy olyan emlékszem

8:29

tisztán erre, hogy egy olyan pont, és

8:31

még meséltem is a nővéremnek, hogy hogy

8:34

már annyira annyira elmondtam volna

8:37

anyukámnak csak azért, hogy őt lássam

8:41

boldognak, vagy csak azért, hogy őt egy

8:44

kicsikét megörvendeztessem

8:47

azzal, hogy nyugi, van már tervem, nem

8:50

vagyok totálisan idézőjelbe elveszve,

8:52

mert Mert hát az ő szemében én elveszett

8:54

voltam. Az egy tök más dolog, és

8:56

általában senkit nem érdekel,

8:59

aki nincs úgy igazán megtérve, hogy az

9:01

Atya szemében meg marhára nem voltam

9:04

elveszve.

9:06

Tehát

9:10

na mindegy, most ebbe nem is akarok

9:11

belemenni. Ö tehát itt kezdődnek a

9:14

gondok, hogy a felnőtt emberek sem azt

9:17

nézik, hogy én én nekem mit mond Isten,

9:20

hogy én a helyemen vagyok-e, vagy sem,

9:23

annak ellenére, hogy hogy szinte semmi

9:26

olyan dolog nem volt az életemben, ami

9:29

amire úgy az emberek fel tudtak volna

9:31

nézni. De kit érdekel, hogyha egyszerűen

9:35

én folyamatosan kapom a megértéseket, az

9:39

érzéseket, azt a biztos, bombaerős

9:42

érzést, hogy ezzel az élethelyzetemmel

9:45

semmi gondja nincs az Atyának, sőt

9:48

ő akarta azt, ő mondta azt, hogy nyugi,

9:51

nem kell dolgoznod.

9:54

És nem azt mondom, hogy egész életemben

9:56

akkor most halálomig nem kell dolgozni,

9:57

de lehetséges, hogy arra az időre, amíg

10:00

az Atya nem ad mást, ő addig azt mondja,

10:03

hogy nyugi, nem kell dolgoznod, figyelj

10:05

rám, fókuszálj rám.

10:08

És ennyi. És hogyha a hitem nekem csak

10:11

odáig tart, hogy addig nem dolgozok,

10:13

amíg a bankszámlámon van pénz, és tudok

10:16

magamat tudok magamnak kaját venni, el

10:18

tudom látni magamat, akkor az addig

10:21

tart. Oké, de de az, amikor amikor így

10:25

beleszólunk másnak az életébe, hogy ki

10:27

dolgozik, ki nem dolgozik, kit tartanak

10:29

el, kit nem tartanak el.

10:32

Nyilván ugye itt

10:34

az ilyen mindenféle szocialista rendszer

10:36

meg meg kommunizmus meg ilyenek

10:38

beleszóltak ebbe. Tehát az, hogy az

10:40

emberek így gondolkoznak, annak ugye

10:42

ilyen társadalmi ilyen utóhatásai

10:45

vannak.

10:49

És meg hát ugye nyilván amit Pál

10:51

apostolát ezt nagyon szeretik mondani,

10:53

hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Az,

10:55

hogy ez elsősorban lelki értelembe

10:57

értendő, az ugye megint senkit nem

10:59

érdekel. Ö

11:02

és emlékszem most megint

11:04

visszakanyarodva, hogy nem engedte meg

11:07

az Atya,

11:09

hogy én ezt elmondjam az anyámnak, ezt

11:11

az ötletemet,

11:13

mert az volt bennem, hogy ameddig

11:17

nem teljesen biztos, és nem vagyok

11:19

teljesen meggyőződve arról, hogy az Atya

11:22

mit akar,

11:24

addig én nem mondok neki semmit.

11:28

És ez volt az, ami idén már hiányzott,

11:33

és ami miatt én beengedtem a rohadt nagy

11:37

nyomást. Tehát ez olyan, mintogyha

11:39

mintogyha én szabályosan odamennék az

11:41

oroszlánhoz, hogy gyere, kapjál be,

11:43

egyél meg. Ez az a lépés volt.

11:47

És utána egyértelmű volt,

11:51

hogy

11:53

hogy nem lépek vissza ettől a dologtól.

11:56

Tehát és én éreztem, tehát ezt tudtam,

11:59

hogy hogy jó hülye voltam, hogy csomó

12:00

mindenkinek meséltem erről, mert akkor a

12:03

csomó mindenkitől

12:05

egyfajta tényleg egyfajta megfelelési

12:08

kényszerem alakult ki.

12:15

És nekem tényleg ezzel kapcsolatban az a

12:17

megértésem, hogy nem kell nem kell

12:21

úgymond a a döntésekről, vagy hogy mivel

12:25

vagyok megkísértve, ezt meg főleg nem

12:27

kell

12:29

úgymond másoknak

12:31

pozitív hangellel beszélni, mint egy

12:36

lehetséges, tök jó opció, mert hogyha

12:38

tudom, hogy ez egy kísértés, akkor Akkor

12:42

tehát, hogy ez az ez az önfékezés,

12:45

amit nyilván nem az eg fog megcsinálni,

12:47

hanem a lélek bennem, de hogy annak

12:50

adjak teret. Szóval nekem ez a

12:54

megértésem,

12:56

hogy igazából

12:58

az embereket nem kell bele beleavatni

13:01

abba, hogy

13:03

mit fogok csinálni.

13:05

ugyanis, hogyha teljesen a bizalmam

13:09

Istenben van és az ő vezetésében, akkor

13:12

ő minden másról gondoskodni fog. Esetleg

13:14

arról is, hogy ha arrafele vinne engem

13:17

az Úr, ami mondjuk a családomnak nem

13:20

tetszik,

13:22

akkor ők vigasztalást kapjanak,

13:25

és hogy el tudják fogadni a vigasztalást

13:28

Istentől. Nyilván ugye ehhez az is kell,

13:30

hogy az ő fejükben lévő képek

13:34

ről mondjanak le, és hogy el tudják

13:37

fogadni a vigasztalást,

13:40

amit Isten ad a cserébe, hogy én

13:44

bizalomban vagyok, és azt akarom

13:46

követni,

13:48

amit ő mond az életemben,

13:53

mert hát senki nem tudja, hogy konkrétan

13:56

milyen életet tervez.

13:59

Tehát még mi magunk sem tudjuk, hogy mit

14:01

hoz a holnap, hogy mi lesz. Nemhogy a a

14:05

családtagja, vagy akárki más rajtam,

14:07

vagy rajtunk kívül.

14:11

Biztos, hogy aki házasságban él, nála

14:14

egy fokkal, ugye másabb a dolog, de így

14:18

nálam, hogy

14:20

hogy ebből a szempontból is szabadabb

14:23

lehetek,

14:25

így nekem kizárólag csak az Atyára kell

14:27

figyelnem.

14:29

És nagyon sokszor van ez, és ez tök

14:31

érdekes,

14:33

és talán ez is egy ilyen fajta

14:35

megrörökönyödést

14:37

hoztat úgy általánosságban az emberek

14:40

fejében, hogy Isten nagyon sokszor

14:46

nem az, hogy eltávolít

14:48

a a

14:50

emberektől, vagy így a családomtól,

14:53

hanem nagyon sokszor van az, hogy amikor

14:56

értek a múltban olyan

14:59

ilyen sérülések vagy egy újabb helyzet,

15:02

mint amikor nekiálltam ugye dolgozni, és

15:04

akkor így hirtelen így nem tudtam hova

15:07

tenni ezt a dolgot, vagy így

15:08

alkalmazkodnom kellett ehhez, és ilyen

15:12

nagy lelki terhek jöttek rám. Hát ugye

15:14

alapjáraton az ember ilyenkor mit

15:16

csinál, meg mi mit tanítanak nekünk? Mi

15:18

mi van, ami úgy belevésődött az emberbe?

15:22

Az, hogy azért vannak a család

15:23

családtagok, barátok, mit satöbbi, hogy

15:26

nekik

15:28

kimeséljed magadból a a fájdalmaidat,

15:31

vagy a küzködéseidet, a lelki terheidet

15:33

satöbbi. Tehát, hogy úgymond a a férjed,

15:36

a feleséged, a a testvéred, akár a

15:39

gyereked segítsék neked cipelned a te

15:42

teridet. És biztos vagyok benne, hogy

15:45

igen, megvan a családnak ez a fajta

15:46

funkciója is. Ez is 100%-osan így van.

15:49

Viszont

15:51

nálam tök sokszor volt az, hogy az

15:54

miatt, hogy én erősítsem a kapcsolatomat

15:57

az Atyával, és a bizalmamat is

15:59

erősítsem, ő benne, nem engedte meg,

16:03

hogy én a szüleimhez forduljak a

16:07

gondjaimmal,

16:09

vagy hogy nekik mondjam ki elsődlegesen

16:13

először azt, hogy mit tudjam én, mi

16:15

történt velem a munkahelyen, amit

16:18

nehezen tudtam földol dolgozni, vagy

16:20

vagy bármi ilyesmi, hanem hanem éreztem

16:23

azt, hogy erre nem ad engedélyt az Atya,

16:26

hanem azt mondja, hogy gyere Zsófi, menj

16:29

el sétálni és nekem mondd el, mert én

16:32

vagyok az, aki felülről a tudni,

16:37

felülről tudok neked adni egyrészt

16:40

vigasztalást,

16:42

ami nem fogható ahhoz a fajta

16:43

vigasztaláshoz, amit a földi szüleidtől

16:47

vagy testvéreidtől kapsz.

16:50

Másrészt olyan fentrrejövő kijelentést,

16:53

megértést tudok neked adni arra a

16:56

helyzetre, amiben te vagy, amit szintén

16:59

nem fogsz tudni megkapni se anyukádtól,

17:01

se a testvéreidtől. És most biztos, hogy

17:04

sokaknak az a az van a fejében, hogy hát

17:06

igen, de Isten fölhasználja az embereket

17:08

is, meg mit tudjam én. Igen,

17:10

felhasználja, de ez még mindig nem

17:12

helyettesíti azt

17:15

és azt a célt,

17:17

hogy nekünk személyes kapcsolatunk

17:20

legyen Istennel,

17:23

apa, gyermek kapcsolatunk legyen

17:25

Istennel, hogy ne folyamatosan csak

17:28

másokat használjon fel Isten a mi

17:32

lelki jólétünkért, úgymond,

17:38

hanem

17:39

Istennel személyes kapcsolatunk legyen,

17:41

és ő legyen a személyes gyógyítónk

17:44

mindélekben, mind fizikailag. Ez lenne a

17:48

cél, és ezt soha nem előzheti meg a

17:52

család. Soha.

17:57

Tehát ennek az elsődlegességét

18:00

soha nem kerülhet előre. És ez nem

18:02

szárja ki azt, hogy akkor a család is,

18:04

vagy anyukám is tud nekem lélektől jövő

18:08

kijelentéseket mondani akkor, amikor azt

18:11

az Atya engedélyezi, vagy úgy akarja.

18:14

Nem helyettesítheti. Attól függetlenül

18:16

nekem az elsődleges célom az még mindig

18:19

az, hogy személyesen tőle kapjak

18:21

megértéseket, kijelentéseket,

18:24

belátásokat,

18:26

hogy felülről tudjam látni azt a

18:29

helyzetet, amibe belekerültem. És itt

18:31

jön be az, hogy amikor én résztvevőként

18:35

vagyok benne egy egy helyzetben, nyilván

18:37

hogyha a saját életemről van szó, akkor

18:38

ez így van,

18:41

hogy ne abból a szögből lássam a

18:45

helyzetemet, amiben én állok, hanem

18:48

felülről,

18:50

mert akkor akkor olyan kijelentéseket

18:52

tudok kapni, ami krisztusi, ami

18:55

krisztusi.

18:57

És

18:58

és akkor máris ugye az ember képes

19:01

másként gondolni az ember társára is,

19:03

már akkor nem sárdobálás megy, hanem

19:06

hanem szeretettel tudok hozzáállni ahhoz

19:08

a másik emberhez is.

19:12

Ö

19:14

na és igen, tehát hogy visszakanyarodé

19:17

nagyon sokszor volt az, hogy hogy nem

19:19

engedte meg, hogy emberek felé forduljak

19:21

a problémáimmal.

19:23

És nyilván, hogyha ezt így meghalljuk,

19:25

akkor tényleg így általánosságból az

19:27

ember az van, hogy hát Isten nem távolít

19:29

el téged a családodtól, nem távol. Hát

19:32

én egyáltalán nem ezt tapasztalom. Tehát

19:34

amikor Istennel a tavalyi évben, amikor

19:37

nem dolgoztam

19:39

és nagyon sok időt vele töltöttem, volt

19:43

is belőle probléma.

19:45

ugyanis hogyha a család nem támogató,

19:47

nem azt nézi, hogy te neked, a lelked

19:53

Krisztusban legyen, és és egyszerűen nem

19:55

hiszi el azt, hogy te nem azért nem vagy

19:59

otthon sokat, mert egósan te

20:03

függetleníteni akarod magadat a

20:05

családodtól, hanem azért, mert Isten hív

20:09

folyamatos imára

20:11

és folyamatos elvonulásra,

20:14

és arra, hogy ne álljak bele felesleges

20:18

fecsegésekbe, meg pletykálkodásokba,

20:22

meg földi dolgokról való cseverészésbe a

20:25

szüleimmel.

20:27

És hogyha én ezt elmondom nekik, és ők

20:29

nem hiszik el, akkor én azzal nem tudok

20:32

mit kezdeni. Tehát itt a másik emberen

20:34

van a felelősség a családtagokon,

20:37

hogy ők mennyire és szülőkről beszélek

20:40

most, a szülők mennyire tudnak engem

20:42

elengedni.

20:44

Mennyire hiszik el azt, hogy én vágyom

20:48

arra, hogy Isten vezetésében legyek.

20:52

Nem egy férfi vezetésében, nem anyám

20:55

vezetésében, és nem a testvérem

20:56

vezetésében, és nem a társadalom

20:58

vezetésében,

21:00

hanem az Atya vezetésében. És ez ez az,

21:03

ahol nekik van a felelősségük, hogy ők

21:06

meghallják-e

21:07

a lelkükben az Istentől jövő

21:12

úgymond ilyen ébresztgetést, hogy nyugi,

21:15

nincs egyedül,

21:17

ott vagyok vele.

21:20

és hogy hajlandóak-e engem elengedni

21:24

a fejükbe

21:26

zárt, hogy bezárnak engem a fejükben élő

21:29

képbe,

21:31

és csak az van a fejükben, hogy én

21:33

megfeleljek annak a képnek, és hogyha

21:35

nem felelek meg, akkor meg az van, hogy

21:37

jaj, biztos, hogy hogy nem is úgy nem is

21:40

Isten útján járok, és akkor saját

21:42

magukat akarják ezáltal igazolni, hogy

21:45

hát akkor ez így nem is jó meg nem

21:48

tudom. Ö és itt most nem csak a az én

21:51

helyzetemről beszélk, hanem ez egy

21:53

általános szülői felfogás. A szülőknek

21:56

ez a ez a ö felelőssége, hogy eljön az a

22:00

pillanat, amikor el kell engedni a

22:02

gyereket.

22:05

Főleg, hogyha ö

22:08

hogyha, vagyis nem is azt mondom, hogy

22:10

elengedni, hanem istenre bízni a

22:12

gyereket. Főleg, hogyha az a a az az

22:15

időzes gyerek az már egyébként felnőtt,

22:18

és

22:19

mármint biológiailag és

22:23

és Isten útján van, tehát hogy vágyik

22:26

Isten

22:27

gyermekévé válni, akkor meg főleg el

22:30

kéne engedni.

22:41

Tehát az a legkárosabb, amikor a szülők

22:44

hiába mondom azt, hogy én Isten útján

22:47

akarok járni, most nem feltétlenül

22:48

magamról beszélek, hanem ez egy

22:49

általános dolog. Hiába mondja azt, hogy

22:52

én mondom, mondjuk azt, hogy én Isten

22:54

útján szeretnékni, vagy szeretnénk

22:56

jerni. Nem fogadj, nem hisznek nekünk.

22:59

Nem hiszik el. Tehát nagyon sokszor ez

23:00

van, hogy nem hiszik el. Egyszerűen

23:02

teljesen figyelmen kívül hagyják. és még

23:04

mindig a saját ö sémáik, a fejükbe zárt

23:09

sémák alapján akarják irányítani a

23:11

felnőtt gyereküket.

23:17

Szóval összegezve ezt a témát,

23:21

most jött ez a megértés,

23:24

hogy hogy itt itt követtem el. Tehát

Tanulság a bukásomból

Hōʻuluʻulu

E nīnau i ka AI e pili ana i kēia transcript