Biosz5

0:03

S… Speaker 1 (Biosz5)

Sziasztok! 6 óra van, úgyhogy el is kezdjük az órát.

0:08

S… Speaker 1 (Biosz5)

Jó,

0:08

S… Speaker 1 (Biosz5)

látom meg,

0:09

S… Speaker 1 (Biosz5)

de sokan már összegyűltünk,

0:11

S… Speaker 1 (Biosz5)

de azért még hát,

0:13

S… Speaker 1 (Biosz5)

ha valaki csatlakozik.

0:14

S… Speaker 1 (Biosz5)

Ha minden igaz láttok,

0:16

S… Speaker 1 (Biosz5)

hallottok, látjátok a képernyemet,

0:17

S… Speaker 1 (Biosz5)

van -e bárkinek kezdetben bármi kérdése,

0:21

S… Speaker 1 (Biosz5)

megjegyzése,

0:21

S… Speaker 1 (Biosz5)

bármi.

0:22

S… Speaker 1 (Biosz5)

Belavágunk a mai órába,

0:24

S… Speaker 2 (Biosz5)

elkezdjük a sejtalkotókat tanulmányozni az eukariót

0:28

S… Speaker 2 (Biosz5)

a sejtben, valószínűleg még a mai órán a transport folyamatokat is meg

0:33

S… Speaker 1 (Biosz5)

fogjuk nézni,

0:33

S… Speaker 2 (Biosz5)

viszont...

0:36

S… Speaker 1 (Biosz5)

Lehet,

0:36

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy ma inkább feladatozni fogunk többet,

0:39

S… Speaker 2 (Biosz5)

és akkor mondjuk az ilyen sejtoztódás,

0:43

S… Speaker 2 (Biosz5)

illetve sejtmagom belül a kromatinok

0:47

S… Speaker 2 (Biosz5)

felépítése,

0:48

S… Speaker 1 (Biosz5)

stb.

0:49

S… Speaker 2 (Biosz5)

az marad majd a következő órákra,

0:52

S… Speaker 2 (Biosz5)

mert igazából ezek a témák egymástól függetlenül

0:56

S… Speaker 1 (Biosz5)

is működnek,

0:57

S… Speaker 2 (Biosz5)

és akkor nem.

0:59

S… Speaker 1 (Biosz5)

Mivel van időnk,

1:00

S… Speaker 2 (Biosz5)

ezért nem kell rohannunk a tananyaggal,

1:02

S… Speaker 2 (Biosz5)

úgyhogy igen,

1:04

S… Speaker 2 (Biosz5)

inkább gyakorlásra is fordítunk ma időt.

1:08

S… Speaker 1 (Biosz5)

Jó,

1:09

S… Speaker 1 (Biosz5)

kezdjük!

1:11

S… Speaker 2 (Biosz5)

Nézzük a sejtalkotókat,

1:13

S… Speaker 2 (Biosz5)

de előtten megint csak pár alapdalgot átbeszélünk.

1:16

S… Speaker 2 (Biosz5)

Ugye a sejtről már részben volt szó említés szintjén,

1:21

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy a sejt lesz az élővilág legkisebb önálló életre

1:25

S… Speaker 2 (Biosz5)

képes életjelenségeket mutató szerveződési egysége.

1:29

S… Speaker 2 (Biosz5)

Azért különleges,

1:31

S… Speaker 2 (Biosz5)

mert hogy már rendelkezik sejthártyával,

1:34

S… Speaker 2 (Biosz5)

ami elhatárolja a környezetétől,

1:37

S… Speaker 2 (Biosz5)

viszont mégis egyfajta...

1:40

S… Speaker 2 (Biosz5)

kapcsolatot biztosít a környezettel,

1:43

S… Speaker 2 (Biosz5)

hiszen a sejthártyán keresztül tud anyag - és energiaforgalom is zajlani

1:47

S… Speaker 2 (Biosz5)

a környezettel.

1:48

S… Speaker 2 (Biosz5)

Ezen kívül a sejt fontos összetevője még a

1:52

S… Speaker 2 (Biosz5)

sejtplazma,

1:53

S… Speaker 2 (Biosz5)

a sejtplazma lesz az anyagcsere szintere,

1:56

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve...

1:57

S… Speaker 2 (Biosz5)

Az eukarióta sejtek azok membránnal

2:02

S… Speaker 2 (Biosz5)

határolt sejtmaggal fognak rendelkezni.

2:04

S… Speaker 2 (Biosz5)

Ez egy fontos különbség lesz az eukarióta és a prokarióta sejtek

2:09

S… Speaker 1 (Biosz5)

között.

2:09

S… Speaker 2 (Biosz5)

Ugye a sejtmag fogja a genetikai információt tárolni,

2:12

S… Speaker 2 (Biosz5)

de erről fogunk még részletesebben beszélni.

2:14

S… Speaker 1 (Biosz5)

Szóval,

2:15

S… Speaker 2 (Biosz5)

egy sejt lehet prokarióta vagy eukarióta.

2:18

S… Speaker 2 (Biosz5)

Mi most az eukarióta sejtalkotókat fogjuk megnézni.

2:22

S… Speaker 2 (Biosz5)

A prokariótákról részletesen szerden fogtok.

2:26

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagy lehet,

2:27

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy jövő hétfőn fogtok annával tanulni.

2:29

S… Speaker 2 (Biosz5)

Igen,

2:31

S… Speaker 2 (Biosz5)

azt hiszem szerint még csak a nem sejtes rendszerek jönnek,

2:34

S… Speaker 2 (Biosz5)

mint vírusok,

2:35

S… Speaker 2 (Biosz5)

prionok, stb.,

2:36

S… Speaker 2 (Biosz5)

de úgyis látjátok majd.

2:37

S… Speaker 1 (Biosz5)

Szóval prokariótákról...

2:40

S… Speaker 1 (Biosz5)

Egy mondatban annyi,

2:41

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy nem rendelkeznek még valódi sejtmaggal,

2:44

S… Speaker 2 (Biosz5)

rendelkeznek DNS -sel,

2:46

S… Speaker 2 (Biosz5)

rendelkeznek örökítőanyaggal,

2:48

S… Speaker 2 (Biosz5)

viszont az szabadon található meg a sejtlazmában.

2:52

S… Speaker 2 (Biosz5)

Ezzel szemben az eukariótáknál már kialakul egy valódi membránnal

2:56

S… Speaker 2 (Biosz5)

határolt sejtmag,

2:57

S… Speaker 2 (Biosz5)

illetve membránnal határolt sejtszervecskék is,

3:00

S… Speaker 2 (Biosz5)

másnéven organellumok.

3:02

S… Speaker 1 (Biosz5)

És igen,

3:04

S… Speaker 2 (Biosz5)

az eukarióták...

3:05

S… Speaker 2 (Biosz5)

között elkülönítünk gomba,

3:09

S… Speaker 2 (Biosz5)

növényi vagy állati jellegeket mutató sejteket.

3:11

S… Speaker 2 (Biosz5)

Ezek mind eukarióta sejtek lesznek.

3:15

S… Speaker 2 (Biosz5)

Mi részletesen az állati és a növényi jellegeket

3:19

S… Speaker 2 (Biosz5)

mutató sejtekről fogunk tanulni.

3:22

S… Speaker 2 (Biosz5)

Vannak olyan sejtszervecskék,

3:25

S… Speaker 2 (Biosz5)

organellumok,

3:25

S… Speaker 2 (Biosz5)

amelyek mindkét sejtben megtalálhatóak,

3:28

S… Speaker 1 (Biosz5)

vannak olyanok,

3:28

S… Speaker 2 (Biosz5)

amik csak az egyikben,

3:30

S… Speaker 2 (Biosz5)

vagy csak a másikban találhatóak meg.

3:32

S… Speaker 2 (Biosz5)

Itt tényleg vázlatosan ábrázolt sejteket

3:36

S… Speaker 1 (Biosz5)

láthattok.

3:38

S… Speaker 1 (Biosz5)

De kb.

3:39

S… Speaker 1 (Biosz5)

így néz ki,

3:39

S… Speaker 1 (Biosz5)

egy állati,

3:40

S… Speaker 2 (Biosz5)

illetve egy növényi sejt,

3:42

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogyha mikroszkóp alatt megnézzük.

3:43

S… Speaker 1 (Biosz5)

Csak tényleg...

3:46

S… Speaker 2 (Biosz5)

Picit beletekintve,

3:47

S… Speaker 2 (Biosz5)

mert ezeket majd a következő diákon részletesszük,

3:50

S… Speaker 2 (Biosz5)

de látjuk, hogy van mind a kettőben egy sejtmag.

3:53

S… Speaker 2 (Biosz5)

Sejtmaghoz kapcsolódik egy endoplazmás retikulum,

3:57

S… Speaker 2 (Biosz5)

abból is majd kettőfélét különítünk el,

3:59

S… Speaker 2 (Biosz5)

kettőféle típusa van,

4:01

S… Speaker 2 (Biosz5)

a durva felszín és a sima felszínű endoplazmás retikulum.

4:04

S… Speaker 2 (Biosz5)

Ez egy membrán hálózat,

4:06

S… Speaker 2 (Biosz5)

ami a sejtmaghoz kapcsolódik.

4:08

S… Speaker 1 (Biosz5)

Látjuk,

4:09

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy a növényi sejtekben vannak zöldszíntestek,

4:11

S… Speaker 2 (Biosz5)

ami az állati sejtekben hiányzik,

4:14

S… Speaker 2 (Biosz5)

viszont az állati sejtekben például van sejtközpont,

4:17

S… Speaker 2 (Biosz5)

ennek majd az osztódásban lesz szerepe,

4:20

S… Speaker 2 (Biosz5)

amikor majd tanulunk a sejtosztódásról.

4:22

S… Speaker 2 (Biosz5)

Mindkét sejtben látunk mitokondriumot,

4:26

S… Speaker 2 (Biosz5)

ez az ilyen kis kesztyújszerű betűrődéseiből tudjuk felismerni.

4:30

S… Speaker 2 (Biosz5)

Mindkét sejtben látunk Golgi készüléket,

4:33

S… Speaker 2 (Biosz5)

ezeket a Golgit a kis ciszternái alapján tudjuk felismerni.

4:37

S… Speaker 2 (Biosz5)

Mindkét sejtben látunk,

4:39

S… Speaker 2 (Biosz5)

ezek a kis fekete pontok,

4:41

S… Speaker 2 (Biosz5)

ezek a szabadon úszó riboszómák lesznek,

4:45

S… Speaker 2 (Biosz5)

itt is a kis fekete pontok,

4:47

S… Speaker 2 (Biosz5)

illetve látjátok,

4:48

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy a durva felszínű endoplazmás retikulum is tele van riboszómákkal,

4:53

S… Speaker 2 (Biosz5)

azok a kis fekete pontok.

4:55

S… Speaker 2 (Biosz5)

Növényisegyben látunk egy hatalmas üreget,

4:58

S… Speaker 2 (Biosz5)

ez lesz a nagy központi...

5:00

S… Speaker 1 (Biosz5)

vakúolum, ami így az állati sejtben ilyen formában nem található

5:04

S… Speaker 1 (Biosz5)

meg, de kisebb vakúolumok az állati sejtben is fellelhetőek.

5:07

S… Speaker 1 (Biosz5)

Szóval vannak hasonlóságok és vannak különbségek.

5:11

S… Speaker 1 (Biosz5)

Igen,

5:14

S… Speaker 1 (Biosz5)

ezt látjátok itt is felsorolva.

5:16

S… Speaker 1 (Biosz5)

Tehát például állati sejtben van sejtközpont,

5:19

S… Speaker 2 (Biosz5)

ugye ez az,

5:20

S… Speaker 1 (Biosz5)

amit mondtam,

5:21

S… Speaker 1 (Biosz5)

két centriólumból álló sejtközpont vagy

5:25

S… Speaker 1 (Biosz5)

centroszoma.

5:26

S… Speaker 1 (Biosz5)

Általában az állati sejtekre lesz jellemző a csilló,

5:29

S… Speaker 2 (Biosz5)

vagy ostor,

5:30

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagy állap kialakulása,

5:32

S… Speaker 1 (Biosz5)

viszont például növények esetében a moháknál és

5:36

S… Speaker 1 (Biosz5)

harasztoknál még megtalálhatóak csillók vagy ostorok

5:40

S… Speaker 1 (Biosz5)

a hímivar sejteknek.

5:41

S… Speaker 1 (Biosz5)

Ezt majd a növényeknél fogjuk tanulni,

5:43

S… Speaker 1 (Biosz5)

hogy azért így alakult ki,

5:45

S… Speaker 1 (Biosz5)

mert hogy mind a mohák,

5:47

S… Speaker 1 (Biosz5)

mind a harasztok szaporodása még vízhez kötött,

5:50

S… Speaker 1 (Biosz5)

és ezért a vízben való mozgáshoz szüksége lesz a sejteknek csillóra

5:55

S… Speaker 1 (Biosz5)

is.

5:55

S… Speaker 2 (Biosz5)

ostorra.

5:56

S… Speaker 1 (Biosz5)

De többségében a növényi sejtek nem rendelkeznek ilyen

6:01

S… Speaker 1 (Biosz5)

mozgáshoz szükséges szervekkel.

6:04

S… Speaker 1 (Biosz5)

Vagy sejtszervecskékkel,

6:06

S… Speaker 1 (Biosz5)

bocsánat.

6:06

S… Speaker 1 (Biosz5)

Állati sejtekben a lizoszóma,

6:09

S… Speaker 1 (Biosz5)

erről is fogunk tanulni,

6:11

S… Speaker 1 (Biosz5)

ez tulajdonképpen egy emésztőüregként szolgál.

6:15

S… Speaker 1 (Biosz5)

Bennál savas,

6:17

S… Speaker 1 (Biosz5)

hidroláz enzimek találhatóak,

6:19

S… Speaker 1 (Biosz5)

és ez fog a lebontásért felállni az

6:23

S… Speaker 1 (Biosz5)

állati sejtekben.

6:25

S… Speaker 1 (Biosz5)

Ugye állati sejteket csak sejtmembrán,

6:29

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagyis sejthártya fogja határolni,

6:31

S… Speaker 1 (Biosz5)

ezzel szemben a növényi sejtek sejtfallal rendelkeznek,

6:34

S… Speaker 1 (Biosz5)

ugye ezt tanultuk,

6:36

S… Speaker 1 (Biosz5)

cellulósz tartalmú sejtfalluk van.

6:39

S… Speaker 1 (Biosz5)

Szintén különbség,

6:41

S… Speaker 1 (Biosz5)

hogy kloroplasztisz,

6:41

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagyis zöldszintest található a növényi sejtekben.

6:45

S… Speaker 1 (Biosz5)

akkor zárványok is többségében a növényi

6:49

S… Speaker 1 (Biosz5)

sejtekben találhatóak.

6:51

S… Speaker 1 (Biosz5)

Ez alól van egy -egy kivétel az állati sejteknél

6:55

S… Speaker 1 (Biosz5)

is, ezt is majd meg fogjuk beszélni.

6:56

S… Speaker 1 (Biosz5)

Ugye különbség ez a nagyméretű központi vakóolums vagy sejtnedváltát

7:01

S… Speaker 1 (Biosz5)

üreg. Igen.

7:02

S… Speaker 2 (Biosz5)

Jó.

7:06

S… Speaker 1 (Biosz5)

Lássuk azokat a sejtalkotókat,

7:08

S… Speaker 1 (Biosz5)

amik csak a növényi sejtekben fellelhetőek.

7:11

S… Speaker 1 (Biosz5)

Ilyen a sejtfal.

7:13

S… Speaker 1 (Biosz5)

Ez növényekben szellulósz tartalmú lesz,

7:16

S… Speaker 1 (Biosz5)

gombákban általában kitint tartalmú a sejtfal.

7:20

S… Speaker 1 (Biosz5)

Ugye a sejtfalnak fontos

7:24

S… Speaker 1 (Biosz5)

szerepe van abban,

7:25

S… Speaker 1 (Biosz5)

hogy a sejt meg tudja tartani az alakját,

7:28

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve a sejtfalnak,

7:30

S… Speaker 1 (Biosz5)

amikor neki feszül a citoplazma,

7:32

S… Speaker 1 (Biosz5)

a sejtplazma,

7:33

S… Speaker 1 (Biosz5)

akkor alakul ki ez a turgornyomás,

7:35

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve sejtváz...

7:39

S… Speaker 1 (Biosz5)

Található a növényi sejtekben is,

7:41

S… Speaker 1 (Biosz5)

viszont nincs akkora funkciója,

7:43

S… Speaker 1 (Biosz5)

mint az állati sejtekben,

7:45

S… Speaker 1 (Biosz5)

hiszen a sejtfal segíti a növényi sejt

7:49

S… Speaker 1 (Biosz5)

formájának a megtartását,

7:51

S… Speaker 1 (Biosz5)

úgyhogy ezért nincs olyan szerepe,

7:54

S… Speaker 1 (Biosz5)

mint amit majd az állati sejteknél megbeszélünk.

7:57

S… Speaker 1 (Biosz5)

Akkor a kloroplasztisz,

8:00

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagy másnéven zöldszintest,

8:01

S… Speaker 1 (Biosz5)

szintén növényi sejtekre jellemző.

8:05

S… Speaker 1 (Biosz5)

Ez lesz a fotoszintézis helyszíne,

8:07

S… Speaker 1 (Biosz5)

ezt már megbeszéltük előző órán a fotoszintézis kapcsán.

8:11

S… Speaker 1 (Biosz5)

Itt látjátok a felépítését,

8:13

S… Speaker 1 (Biosz5)

amit szintén megbeszéltünk,

8:15

S… Speaker 1 (Biosz5)

de ismétlés a tudás anyja.

8:17

S… Speaker 1 (Biosz5)

Vannak ezek a kis zsákocskák,

8:19

S… Speaker 1 (Biosz5)

ezeket nevezzük tilakoidnak,

8:21

S… Speaker 1 (Biosz5)

egy zsákocskát,

8:22

S… Speaker 1 (Biosz5)

amikor ezek egymásra ülnek és egy oszlopot alkotnak,

8:26

S… Speaker 1 (Biosz5)

akkor azt nevezzük gránumnak.

8:29

S… Speaker 1 (Biosz5)

Van egy belső és egy külső membránja,

8:31

S… Speaker 1 (Biosz5)

tehát kettő membránnal rendelkezik.

8:35

S… Speaker 1 (Biosz5)

A belső membránon belüli alapállományt nevezzük

8:39

S… Speaker 2 (Biosz5)

sztrómának.

8:40

S… Speaker 1 (Biosz5)

Van ugye a két membrán közötti tér,

8:43

S… Speaker 1 (Biosz5)

és van a külső membrán.

8:45

S… Speaker 1 (Biosz5)

Endoszimbionta elméletet

8:49

S… Speaker 1 (Biosz5)

szintén csak érintettük,

8:51

S… Speaker 1 (Biosz5)

viszont így a chloroplastisz,

8:54

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve a mitokondrium kapcsán feleleveníthetjük,

9:00

S… Speaker 1 (Biosz5)

A kettő darab membrán is magyarázza

9:04

S… Speaker 1 (Biosz5)

az endoszimbionta elméletet,

9:05

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagyis, hogy egyszer régen ez egy különálló prokérióta volt,

9:10

S… Speaker 1 (Biosz5)

amit bekebelezett a sejt,

9:11

S… Speaker 1 (Biosz5)

és ahelyett, hogy megemésztette volna,

9:13

S… Speaker 1 (Biosz5)

ahelyett együtt kezdtek elélni.

9:16

S… Speaker 1 (Biosz5)

Emellett a gyűrű alakú DNS,

9:20

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagy saját DNS -sel rendelkezik,

9:22

S… Speaker 1 (Biosz5)

ez szintén...

9:26

S… Speaker 1 (Biosz5)

Erre vezethető vissza.

9:27

S… Speaker 1 (Biosz5)

Chloroplastizban még találunk riboszómákat is,

9:31

S… Speaker 1 (Biosz5)

hiszen a saját DNS -ét a sejtszervecskén belül

9:35

S… Speaker 1 (Biosz5)

fogja tudni előállítani,

9:38

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve az arról való átírás és

9:42

S… Speaker 1 (Biosz5)

fehérjék gyártása szintén a riboszóma segítségével történik,

9:46

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve még tartalmazhat keményítő zárványokat is.

9:50

S… Speaker 2 (Biosz5)

Jó.

9:52

S… Speaker 2 (Biosz5)

Zárványok.

9:57

S… Speaker 1 (Biosz5)

Az árványokba, általában az árványokba,

10:00

S… Speaker 1 (Biosz5)

történik az éppen szükségtelen vagy káros anyagok raktározása,

10:04

S… Speaker 1 (Biosz5)

de akár tartaléktárpanyagokat is

10:08

S… Speaker 1 (Biosz5)

képes zárványokba raktározni

10:13

S… Speaker 1 (Biosz5)

a sejt.

10:13

S… Speaker 1 (Biosz5)

Lehet például egy zárvány keményítő szemcse,

10:17

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagy történhet kristályokban,

10:19

S… Speaker 1 (Biosz5)

például a sóskában vannak oxalát kristályok,

10:22

S… Speaker 1 (Biosz5)

amelyek szintén zárványok lesznek.

10:27

S… Speaker 1 (Biosz5)

Van állatokban is zárvány,

10:30

S… Speaker 1 (Biosz5)

például glikogénzárványokat találunk a májban,

10:33

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagy a vázizom sejtekben,

10:35

S… Speaker 1 (Biosz5)

viszont kevésbé jellemző az állati sejtekre.

10:38

S… Speaker 2 (Biosz5)

Jó,

10:40

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve van a központi vakóolum.

10:42

S… Speaker 1 (Biosz5)

Vakóolumról általán esekben picit későbbi dián fogunk beszélni,

10:46

S… Speaker 1 (Biosz5)

de igen, ez egy fontos különbség,

10:47

S… Speaker 1 (Biosz5)

hogy vakóolumot mind a két...

10:51

S… Speaker 1 (Biosz5)

Féle sejtben találhatunk,

10:53

S… Speaker 1 (Biosz5)

viszont központi nagy vakólumot csak a növényi sejtekben fogunk

10:57

S… Speaker 1 (Biosz5)

találni.

10:58

S… Speaker 1 (Biosz5)

Az állati sejtekben több,

11:00

S… Speaker 1 (Biosz5)

kisebb vakólum,

11:01

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagyis sejtnedvel telt üreget tudunk fellelni.

11:06

S… Speaker 1 (Biosz5)

A növényeknél a vakólumnak fontos szerepe van például

11:10

S… Speaker 1 (Biosz5)

a sejturgor nyomásának szabályozásában.

11:15

S… Speaker 2 (Biosz5)

Jó,

11:15

S… Speaker 1 (Biosz5)

lássuk azokat a sejtalkotókat,

11:17

S… Speaker 1 (Biosz5)

amelyek csak az elleti sejtekben felelhetőek.

11:21

S… Speaker 1 (Biosz5)

Ilyen lesz például a sejtközpont vagy centroszóma.

11:25

S… Speaker 1 (Biosz5)

A centroszómet két centriólum alkotja,

11:28

S… Speaker 1 (Biosz5)

ezt látjátok itt a képen,

11:30

S… Speaker 1 (Biosz5)

ezek egymásra merőlegesen fognak állni,

11:32

S… Speaker 1 (Biosz5)

egy centriólum pedig kilenc mikrotubulus

11:37

S… Speaker 1 (Biosz5)

tripletből,

11:37

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagyis kilencerhárom mikrotubulusból fog így felállni,

11:41

S… Speaker 1 (Biosz5)

szépen látjátok ennek így a keresztmetszetét.

11:45

S… Speaker 1 (Biosz5)

A sejtközpont fog felelni az osztódási orsó kialakításáért,

11:50

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve utána később a kromoszómák mozgatásáért és megfelelő

11:54

S… Speaker 1 (Biosz5)

szétvállásáért,

11:56

S… Speaker 1 (Biosz5)

tehát ebben játszik szerepet,

11:57

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagyis a sejtosztódásban fog fontos szerepet

12:02

S… Speaker 1 (Biosz5)

játszani.

12:05

S… Speaker 1 (Biosz5)

A sejtközpont is meg fog duplázódni az

12:09

S… Speaker 1 (Biosz5)

osztódási fázis előtt,

12:11

S… Speaker 1 (Biosz5)

de erről majd úgy is tanulunk a sejtosztódásnál,

12:14

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve a sejtciklus során.

12:16

S… Speaker 1 (Biosz5)

Hiszen ez azért fontos,

12:19

S… Speaker 1 (Biosz5)

mert utána, ha megduplázódik a sejtközpont,

12:21

S… Speaker 1 (Biosz5)

kettő lesz belőle,

12:22

S… Speaker 1 (Biosz5)

akkor a sejt két pólusára vándorol,

12:26

S… Speaker 1 (Biosz5)

és akkor tudja kialakítani az osztódási orsót,

12:29

S… Speaker 1 (Biosz5)

akkor tudja a...

12:32

S… Speaker 1 (Biosz5)

a különböző aktinszálakat úgymond

12:37

S… Speaker 1 (Biosz5)

irányítani és bekötni a kromoszómákhoz,

12:40

S… Speaker 1 (Biosz5)

és így tudja mozgatni majd a kromoszómákat,

12:43

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve a sejtkét bólusára széthúzni.

12:46

S… Speaker 2 (Biosz5)

Jó.

12:49

S… Speaker 1 (Biosz5)

Egyébként a sejtközpont általában

12:53

S… Speaker 1 (Biosz5)

a sejtmag mellett található,

12:55

S… Speaker 1 (Biosz5)

sejtmaghoz közel.

12:57

S… Speaker 1 (Biosz5)

Csillók és ostor szintén ugye főleg állati sejtekben fedezhető

13:02

S… Speaker 1 (Biosz5)

fel azzal a néhány kivétel,

13:03

S… Speaker 1 (Biosz5)

vagy megemlékezve arról a néhány kivételről.

13:06

S… Speaker 1 (Biosz5)

A csillók általában rövidek és nagy számban borítják a

13:10

S… Speaker 1 (Biosz5)

sejtet, ezzel szemben az ostorok pedig hosszúak lesznek és kevés

13:14

S… Speaker 1 (Biosz5)

van belőlük,

13:15

S… Speaker 1 (Biosz5)

ez a fő különbség.

13:17

S… Speaker 1 (Biosz5)

Mind a kettő mozgáshoz szükséges lesz,

13:20

S… Speaker 1 (Biosz5)

és mindig ATP igényes folyamat lesz a mozgatásuk.

13:24

S… Speaker 1 (Biosz5)

Kívülről sejtmembrán fogja borítani,

13:28

S… Speaker 1 (Biosz5)

belül pedig mikrotubulusokat találunk.

13:30

S… Speaker 1 (Biosz5)

Igazából felépítésében mind a csilló,

13:34

S… Speaker 1 (Biosz5)

mind az ostor így néz ki,

13:35

S… Speaker 1 (Biosz5)

hogy kívülről borítja a sejthártya,

13:37

S… Speaker 1 (Biosz5)

belül pedig kilenc pár mikrotubulus.

13:42

S… Speaker 1 (Biosz5)

található körben,

13:43

S… Speaker 1 (Biosz5)

és középen még egy -egy mikrotubulós,

13:46

S… Speaker 1 (Biosz5)

tehát így kilenc plusz egy pár

13:50

S… Speaker 1 (Biosz5)

mikrotubulus alkotja,

13:51

S… Speaker 1 (Biosz5)

ezek keresztmetszete lesz akár egy csillónak,

13:54

S… Speaker 1 (Biosz5)

akár egy ostornak,

13:55

S… Speaker 1 (Biosz5)

és amikor ezek a mikrotubulusok elcsúsznak egymáson,

13:59

S… Speaker 1 (Biosz5)

azzal tudják kialakítani a mozgásukat,

14:02

S… Speaker 1 (Biosz5)

ugye így, hogyha elképzelitek,

14:04

S… Speaker 1 (Biosz5)

nyilván itt most,

14:05

S… Speaker 1 (Biosz5)

mint hogyha két lapot,

14:07

S… Speaker 1 (Biosz5)

de hogy a mikrotubulusok,

14:08

S… Speaker 1 (Biosz5)

mint ha két csövet csúsztatnátok el egymáson,

14:11

S… Speaker 1 (Biosz5)

azzal, hogy így elcsúsznak,

14:12

S… Speaker 1 (Biosz5)

úgy tud hajolni.

14:13

S… Speaker 2 (Biosz5)

Jó.

14:16

S… Speaker 1 (Biosz5)

Illetve a másik fontos mozgásforma,

14:20

S… Speaker 1 (Biosz5)

az az állábbávaló aműboid mozgás,

14:23

S… Speaker 1 (Biosz5)

ez mindig szilárd felszínen tud véghez menni,

14:26

S… Speaker 1 (Biosz5)

általában valamilyen ingerek hatására,

14:29

S… Speaker 1 (Biosz5)

tehát akár kémia inger,

14:31

S… Speaker 1 (Biosz5)

akár táplálékérzékelése,

14:34

S… Speaker 1 (Biosz5)

tehát a sejt érzékelni fogja az ingert,

14:38

S… Speaker 1 (Biosz5)

és ezért az inger forrás felé elkezdi fejleszteni

14:42

S… Speaker 1 (Biosz5)

a citoplazma nyúlványokat.

14:44

S… Speaker 1 (Biosz5)

Tehát az álláb maga a citoplazma kitüremkedése,

14:47

S… Speaker 1 (Biosz5)

és például az állábnál fontos szerepe van a sejtváznak.

14:52

S… Speaker 1 (Biosz5)

Sejtváz azok különböző fehérjeszálak,

14:56

S… Speaker 1 (Biosz5)

amelyek segítik a sejt formájának.

15:00

S… Speaker 2 (Biosz5)

megtartását,

15:00

S… Speaker 2 (Biosz5)

segítik azt,

15:03

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy el tudja kezdeni ezeket a plazma nyúlványokat fejleszteni,

15:08

S… Speaker 2 (Biosz5)

és ezt a kitüremkedést elindítani.

15:11

S… Speaker 1 (Biosz5)

Jó.

15:13

S… Speaker 1 (Biosz5)

Oké,

15:17

S… Speaker 2 (Biosz5)

és akkor át is térünk az olyan sejtalkotókra,

15:21

S… Speaker 2 (Biosz5)

amelyek mindkét sejtben fellelhetőek.

15:25

S… Speaker 2 (Biosz5)

Ilyen lesz például a sejtmag.

15:27

S… Speaker 2 (Biosz5)

A sejtmagon belül találunk maghártyát,

15:31

S… Speaker 2 (Biosz5)

sejtmagplazmát,

15:32

S… Speaker 2 (Biosz5)

illetve sejtmagvacskát.

15:34

S… Speaker 2 (Biosz5)

Most csak felsorálás szinten,

15:35

S… Speaker 2 (Biosz5)

aztán majd minden szépen részletesebben

15:39

S… Speaker 2 (Biosz5)

is megnézünk a szem.

15:41

S… Speaker 2 (Biosz5)

De puskázok,

15:42

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy jól emlékszem -e.

15:43

S… Speaker 1 (Biosz5)

Igen.

15:46

S… Speaker 1 (Biosz5)

Jó,

15:47

S… Speaker 2 (Biosz5)

lesz endoplazmatikus

15:51

S… Speaker 2 (Biosz5)

retikulum, rövidítve ER -nek szoktuk nevezni,

15:55

S… Speaker 2 (Biosz5)

azon belül is kétfél verzióját különítjük el,

15:58

S… Speaker 2 (Biosz5)

lesz a durva felszínű endoplazmás retikulum,

16:01

S… Speaker 2 (Biosz5)

és lesz a sima felszínű endoplazmás retikulum,

16:04

S… Speaker 2 (Biosz5)

vagy endoplazmás hálózat,

16:06

S… Speaker 2 (Biosz5)

vagy endoplazmatikus retikulum,

16:07

S… Speaker 2 (Biosz5)

ki hogy szereti.

16:10

S… Speaker 1 (Biosz5)

Igen,

16:11

S… Speaker 2 (Biosz5)

ez általában der,

16:12

S… Speaker 2 (Biosz5)

vagy rár,

16:13

S… Speaker 1 (Biosz5)

ser,

16:14

S… Speaker 2 (Biosz5)

bocs, a rárt azt ide akartam mondani,

16:17

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogyha valaki mondjuk angolul alvas cikket,

16:19

S… Speaker 2 (Biosz5)

vagy ilyesmi, akkor ugye a durva felszínű az szokott rár is lenni,

16:23

S… Speaker 2 (Biosz5)

hiszen akkor ráf nem durva.

16:25

S… Speaker 2 (Biosz5)

A ser az ugyanúgy ser,

16:28

S… Speaker 2 (Biosz5)

mert smooth.

16:29

S… Speaker 1 (Biosz5)

Jó,

16:30

S… Speaker 2 (Biosz5)

akkor riboszómák közül elkülönítünk olyanokat,

16:34

S… Speaker 2 (Biosz5)

amelyek a sejtplazmában szabadon mozognak,

16:37

S… Speaker 2 (Biosz5)

szabadon úsznak,

16:38

S… Speaker 2 (Biosz5)

és úgy végzik a feladatukat,

16:41

S… Speaker 2 (Biosz5)

illetve vannak a der felszínéhez kapcsolódva.

16:45

S… Speaker 2 (Biosz5)

Egyébként ezért is nevezzük durva felszínű endoplazmás retikulumnak,

16:50

S… Speaker 2 (Biosz5)

mert hogy a sok kis riboszóma,

16:54

S… Speaker 2 (Biosz5)

ami a felszínére kapcsolódik,

16:56

S… Speaker 1 (Biosz5)

azok...

16:57

S… Speaker 2 (Biosz5)

Durva felszínűvé teszik,

16:59

S… Speaker 2 (Biosz5)

tehát azok ilyen kis rücskökként jelennek meg.

17:02

S… Speaker 2 (Biosz5)

Mindkét sejtben van golgyi készülék,

17:05

S… Speaker 2 (Biosz5)

vagy golgyi apparátus.

17:07

S… Speaker 2 (Biosz5)

Ez lesz,

17:08

S… Speaker 2 (Biosz5)

amikor ilyen kis egymáson fekvő zsákocskákat,

17:14

S… Speaker 2 (Biosz5)

ciszternákat láttok.

17:15

S… Speaker 2 (Biosz5)

Mindkettőben van mitokondrium.

17:18

S… Speaker 2 (Biosz5)

hiszen minden olyan sejt rendelkezik mitokondriumval,

17:22

S… Speaker 2 (Biosz5)

amelyiknek szüksége van ATP -re,

17:24

S… Speaker 2 (Biosz5)

vagyis energiára,

17:25

S… Speaker 2 (Biosz5)

és minden sejtnek szüksége van ATP -re.

17:27

S… Speaker 2 (Biosz5)

Egyébként a mitokondriumok száma az általában attól is függ,

17:31

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy a sejtnek mekkora az energiaigénye.

17:33

S… Speaker 2 (Biosz5)

Illetve mindkét sejtben van sejtváz,

17:38

S… Speaker 2 (Biosz5)

viszont a növényi sejtekben kevésbé jelentős lesz pont a sejtfal

17:43

S… Speaker 1 (Biosz5)

miatt.

17:43

S… Speaker 2 (Biosz5)

A sejtváz funkciója lesz a sejt alakjának meghatározása,

17:48

S… Speaker 2 (Biosz5)

ugye ez az, amit mondtam,

17:49

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy főleg állati sejtekben fog érvényesülni,

17:53

S… Speaker 2 (Biosz5)

emellett pedig a sejtszervecskék rögzítésében is szerepet

17:57

S… Speaker 1 (Biosz5)

játszik.

17:58

S… Speaker 1 (Biosz5)

Jó,

17:58

S… Speaker 2 (Biosz5)

illetve mindkettő sejt rendelkezik sejthártyával.

18:02

S… Speaker 2 (Biosz5)

Ez fontos,

18:03

S… Speaker 2 (Biosz5)

ezt van,

18:04

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy összekeverik diákok.

18:06

S… Speaker 2 (Biosz5)

Az,

18:07

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy a növényi sejtekben van sejtfal,

18:09

S… Speaker 2 (Biosz5)

az nem azt jelenti,

18:10

S… Speaker 2 (Biosz5)

hogy nem rendelkezik sejthártyával.

18:12

S… Speaker 2 (Biosz5)

A sejtfal alatt van egy sejthártya,

18:16

S… Speaker 2 (Biosz5)

egy sejtmembrán,

18:16

S… Speaker 1 (Biosz5)

ami...

18:18

S… Speaker 2 (Biosz5)

ha például mondjuk plazmalézis történik,

18:20

S… Speaker 2 (Biosz5)

ahogy ezt tanultuk is,

18:22

S… Speaker 2 (Biosz5)

akkor ugye pont a sejthártya,

18:24

S… Speaker 2 (Biosz5)

illetve a sejtplazma fog eltávolodni a sejtfaltól.

18:28

S… Speaker 2 (Biosz5)

Tehát a növényi sejtekben is ugyanúgy van sejthártya,

18:32

S… Speaker 2 (Biosz5)

csak azt még kívülről fogja borítani egy sejtfal.

18:36

S… Speaker 1 (Biosz5)

Jó.

18:38

S… Speaker 2 (Biosz5)

Sejtplazma,

18:41

S… Speaker 2 (Biosz5)

másnéven citoplazma,

18:42

S… Speaker 2 (Biosz5)

ez lesz az anyagcsere elsődleges szintere.

18:48

S… Speaker 1 (Biosz5)

Igen,

18:48

S… Speaker 2 (Biosz5)

ide történik a külső környezetből való anyagok felvétele

18:53

S… Speaker 2 (Biosz5)

is, illetve innen történik általában a leadás is.

18:57

S… Speaker 2 (Biosz5)

Vizes kolloid oldat,

18:59

S… Speaker 2 (Biosz5)

szól és gél állagra tudjuk különíteni.

19:03

S… Speaker 2 (Biosz5)

Egy ilyen kocsonyás állomány,

19:05

S… Speaker 2 (Biosz5)

a szól az inkább folyékonyabb,

19:07

S… Speaker 2 (Biosz5)

ez inkább az endoplazmára lesz jellemző,

19:10

S… Speaker 2 (Biosz5)

tehát a belső plazma részre,

19:12

S… Speaker 2 (Biosz5)

míg a gél egy szilárdabb,

19:15

S… Speaker 2 (Biosz5)

kocsonyás állag lesz,

19:17

S… Speaker 2 (Biosz5)

és ez inkább az ektoplazmára,

19:19

S… Speaker 2 (Biosz5)

a plazma külső részére lesz jellemző.

19:22

S… Speaker 2 (Biosz5)

Nincs köztük fázis hatás,

19:24

S… Speaker 2 (Biosz5)

de ez szépen fokozatosan átalakul az egymásból,

19:27

S… Speaker 2 (Biosz5)

és tud folyamatosan átalakulni

19:32

S… Speaker 2 (Biosz5)

egymásba.

19:35

S… Speaker 1 (Biosz5)

Igen,

19:36

S… Speaker 2 (Biosz5)

és ennek a két állagnak az egymásba alakulása is például segíti az

19:40

S… Speaker 2 (Biosz5)

anyagáramlást,

19:40

S… Speaker 2 (Biosz5)

illetve a belső anyagok mozgatását,

19:43

S… Speaker 2 (Biosz5)

illetve akár a sejt mozgatását is például gondoljatok csak az állábra.

19:47

S… Speaker 1 (Biosz5)

Jó,

19:50

S… Speaker 1 (Biosz5)

sejtmag.

19:51

S… Speaker 2 (Biosz5)

A sejtmagot itt látjátok,

19:53

S… Speaker 2 (Biosz5)

itt néz ki a felépítése.

19:55

S… Speaker 2 (Biosz5)

Sejtmagot,

19:56

S… Speaker 2 (Biosz5)

ugye fontos eukariót a sejtekben,

19:59

S… Speaker 2 (Biosz5)

valódi sejtmagra.

20:00

S… Speaker 1 (Biosz5)

ami sejtmaghártyával vagy maghártyával

20:04

S… Speaker 1 (Biosz5)

határolt.

20:04

S… Speaker 1 (Biosz5)

A maghártyán pórusokat találunk,

20:07

S… Speaker 1 (Biosz5)

amelyek kisebb nyílások a maghártyán,

20:10

S… Speaker 1 (Biosz5)

amin anyagtranszport tud megvalósulni.

20:14

S… Speaker 1 (Biosz5)

Sejtmagon belül találunk egy sejtmagvacskát,

20:17

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve van a magplazma,

20:20

S… Speaker 1 (Biosz5)

ami csak kitölti belülről a sejtmagot.

20:22

S… Speaker 1 (Biosz5)

A sejtmag fogja tartalmazni az örökítő anyagot,

20:26

S… Speaker 1 (Biosz5)

ami általában ugye a DNS lesz.

20:31

S… Speaker 1 (Biosz5)

Nyugalmi fázisban,

20:32

S… Speaker 1 (Biosz5)

amikor nem osztódási folyamatban,

20:36

S… Speaker 1 (Biosz5)

osztódási fázisban van a sejt,

20:39

S… Speaker 1 (Biosz5)

akkor ez egy homogén kromatinállomány,

20:43

S… Speaker 1 (Biosz5)

amit mondjuk a mikroszkóp alatt látunk,

20:47

S… Speaker 1 (Biosz5)

amely szerkezeti histonfehérjékből áll,

20:50

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve DNS -ből,

20:52

S… Speaker 1 (Biosz5)

és ez egy ilyen lazán letekert...

20:55

S… Speaker 2 (Biosz5)

DNS.

20:56

S… Speaker 1 (Biosz5)

Azok a kromoszómák,

20:58

S… Speaker 1 (Biosz5)

amikről beszélni szoktunk,

20:59

S… Speaker 1 (Biosz5)

meg amiket elképzeltek magatok előtt,

21:02

S… Speaker 1 (Biosz5)

hogyha azt mondom,

21:03

S… Speaker 1 (Biosz5)

hogy kromoszóma,

21:03

S… Speaker 1 (Biosz5)

azok csak az osztódási fázisra alakulnak ki,

21:06

S… Speaker 1 (Biosz5)

transportkromoszómáknak is szoktuk egyébként őket nevezni,

21:10

S… Speaker 1 (Biosz5)

mert hogy úgy tudjuk a kromoszómákat jól

21:14

S… Speaker 1 (Biosz5)

szétválasztani az osztódás során.

21:16

S… Speaker 1 (Biosz5)

De erről lesz szó a sejtsziklusban,

21:18

S… Speaker 1 (Biosz5)

illetve a sejtosztódáskor.

21:21

S… Speaker 1 (Biosz5)

A sejtmagvacska az a sejtmagon belül egy erősebben

21:25

S… Speaker 1 (Biosz5)

festődő terület.

21:26

S… Speaker 1 (Biosz5)

Egyébként a sejtmagvacskát pont nem látjuk osztódási fázisban,

21:30

S… Speaker 1 (Biosz5)

tehát hogy valaki kifejezetten az osztódási fáziskor vizsgálja a

21:34

S… Speaker 1 (Biosz5)

sejtet mikroszkópalat,

21:35

S… Speaker 1 (Biosz5)

akkor az nem látszik olyankor.

21:37

S… Speaker 1 (Biosz5)

De ilyenkor nyugalmi fázisban...

21:40

S… Speaker 1 (Biosz5)

A sejtmagvacska erősebben festődik,

21:42

S… Speaker 1 (Biosz5)

és ezért még jobban látható mikroszkóp

21:46

S… Speaker 1 (Biosz5)

alatt.

21:47

S… Speaker 1 (Biosz5)

Sejtmagvacskában történik az RRNS,

要約

この転写についてAIに尋ねる